Lehet hogy egy későbbi filmből kiderül az Özvegy múltja. Állítólag terveznek vele spin-off filmet, lehet hogy az Avengersben ezért (is) nem bontották ki jobban a témát. Amúgy a jellemváltozás már nagyon régen megtörtént nála, hisz már a Vasember 2-ben is a jó oldalon állt. Szóval nem az Avengersben volt a 180 fokos fordulat.
Irreleváns. Az nem érdekel, hogy az adott karakter majd talán egyszer a jövőben jó lesz, és ez csak az alapozás...egy karakternek az adott filmben is működnie kell. Egyébként sem azt írtam szerintem, hogy az Avengersben volt ekkora jellemváltozása, csak azt írtam, hogy 180 fokos fordulatról van szó, amiről korábban nem mondtak semmit, itt pedzegették meg, de végül két mondattal el van intézve.
Vasemberből azért néha előbújt az ember, például Coulson halála őt is megérintette.
Hehh, az is milyen bénán volt megcsinálva. Pont azon röhögtem kínomban, hogy igazából senki nem ismerte őt Fury-n, meg a Shieldeseken kívül,vagy legalábbis nem állhatott közel hozzá, aztán kitudja hány ügynök halt meg a Helibázison, meg ki tudja hány embert nyírt ki Loki, de szegény C. emberke elvesztéséért mindenki annyira kiborult, hogy már azt vártam, mikor borulnak össze sírva.
Teljesen hihetetlen volt ez a rész is Tony, meg AmKap részéről.
Ez tényleg igaz, de ez azért volt, mert a film a csapat megalakulására koncentrált.
Ugyan már. Körülbelül 2-3 párbeszéddel lett volna több a film, ha némileg tárgyalnak róluk is, nem csak a nevük hangzik el vagy kétszer, meg hogy hogyan csatlakoznak Lokihoz. Nem Chitauri origin story-t vártam el itt sem.
Azért a felsorolt filmek vagy egy szereplő köré épülnek, vagy olyan csapatfilmek ahol egy-két csapattag kibontakozása megy a többiek rovására. Főleg az X2, amit példának említettél, jóformán Rozsiról szól, a többiek eléggé háttérbe szorulnak mellette. Whedon viszont arra törekedett, hogy az Avengersben egyik szereplő se nyomja el a másikat, mindenkinek egyforma hangsúly jusson, és ez sikerült is. Lehet, hogy egy-két szereplőt jobban ki lehetett volna bontani, de akkor az a többieket szoríthatta volna háttérbe.
Ja. Sólyomszemet, meg Natashát pont ezért kapásból kukáztam volna, rohadtul nem kellettek ők ebbe a filmbe, ilyen formában. Akkor már sokkal jobb lett volna, ha csak 4 emberből áll a csapat, de velük több ideig foglalkoznak. Eleve miért akarják egyenlően kezelni mondjuk Sólyomszemet azokkal a szereplőkkel, akiknek már volt külön filmjük, akikről már jóval többet tudunk, mint róla? Ez kábé olyan, mintha mondjuk egy múlt nélküli mellékszereplő, egy filmsorozat második részében ugyanannyi játékidőt kap, mint a főhős, akiről az első rész szólt, de úgy, hogy az adott mellékszereplőről továbbra sem tudsz meg többet, mint eddig. Teljesen értelmetlen ezt a mellékszereplőt ugyanannyit szerepeltetni, mint a korábbi főhőst, mert csak elpocsékolod rá a játékidőt. Főleg, ha az adott főhősről is lehetett volna még beszélni azért...
Natasha majdnem ugyanilyen.
Egyébként is miért lenne baj az, ha a kevésbé érdekes szereplőket háttérbe szorítják, az érdekesebbek, vagy urambocsá, ismertebbek miatt?
Szóval summa-summarum nekem ez a fene nagy egyenlőség inkább úgy jött le, hogy Sólyomszem meg Natasha értékes játékidőt vett el a többiektől.
Magasan veri bármelyik Transformerst vagy pölö a Titánok Harcát. Annyira hangulatos lett, és annyira eltalálták a karaktereket, hogy meg tudom bocsátani a filmnek a klisés alapsztorit. A zajos siker után a folytatásban valószínűleg bátrabbak lesznek a forgatókönyvírók.
Fura dolgokat hozol be, a Titánok harca nézhetetlen szintén, mint a Tf2-3, azért ezektől valóban klasszisokkal jobb az Avengers. De sajnos ezektől nem nagy szó jobbnak lenni.
A klisés sztorival semmi baj nincs. Nem a klisé a baj (lassan már minden klisé, elég nehéz a mainstreamben újat mutatni), hanem a kidolgozatlanság, a megválaszolatlanul hagyott kérdések, és az egyszerű bullshitek, amik ugyanilyen sztori mellett is simán elkerülhetők lettek volna.
A Vas vs Thor bunyó tipikus példája a kaki forgatókönyvnek. Miután Vasunk eltávolította Loki mellől Thort, egyszerűen megbeszélhette volna a dolgokat, de neeem, nekik egyből bunyózni kellett. Fasza volt, persze, csak értelmetlen. Nos kábé ilyen a film fele is.
Lásd az első Hulkot. Az is kb. ilyen hosszú volt, Ang Lee próbálta a mélységeit előtérbe hozni... egy Hulk filmnek??
Aki beül egy Hulk filmre, zúzást akar látni ELSŐSORBAN. Nyilván nem csak azt - lásd Transformerek -, de semmiképpen sem lehet a háttérbe szorítani. Egy Bosszú Angyalainál ugyanez a helyzet. Ott van a világ 5 legnagyobb hőse (elvileg), nem szólhat a film fele arról, hogy kinek milyen sötét múltja van, hogy hogyan jutott el idáig. Ennyi hőssel egyrakáson mindenki csatákat vár
Nekem pont azért tetszett ezerszer jobban az Ang Lee féle Hulk film, mint a The Incredible Hulk, mert karakterközpontú volt, próbált (és nem is rosszul) mélységet vinni a sztoriba, a hősbe...nagyon sajnálom, hogy a fater Szivacsemberré alakulása után totális audiovizuális baromság lett a film, mert én addig nagyon élveztem, fura zöld szín, meg effektek ide, vagy oda.
És amiket írsz, természetesen igazak. Az egyszeri mozinéző konstans bunyót, meg zúzást vár el egy Avengers filmtől, mert neki ennyit jelent a dolog. De ez igaz a Transformers filmekre is, azoktól is enniyt vártak el amit meg is kaptak(a bevételek is ezt mutatják), akkor viszont azok vállalhatatlan minőségének tárgyalásakor (pontosabban az első korrekt, a másik kettő a nézhetetlen) miért nem fogadja el senki mentségként, hogy "Dehát a nézők ezt várták tőle, nem többet"?
Az, hogy mi az elvárás, még nem mentség a minőségi hibákra...csak indok. És egyébként sem érdekel...téged vigasztalna, ha mondjuk a nyári Pókember filmben Peterünk zakkant idiótaként flangálna hupilila pöttyös pizsamában Ney York utcáin, szamba táncot lejtve, csak mert ez volt az általános elvárás, csak mert így lehetett minél több pénzt kisajtolni a produkcióból? Nem? Naugye.
Erről csak annyit, hogy jellegtelen bábként gyakorlatilag...
Ja, kétségtelen tény, hogy fontos szerepe volt a sztoriban, de ettől a karaktere még nem lett jobban kifejtve, nem lett érdekesebb. Annyi történt, hogy a tudása miatt fontos szerepet kapott, de a személyisége ugyanúgy semmilyen maradt.