Egyébként, ha ennyire érdekel a biotechnológia, orvosi suli helyett jöhettél volna ide is, nálunk van ipari biotechnológia szakirány. Na persze nyilván utólag könnyű okoskodni.
Nyilván az lett volna az optimális, hogy biomérnök alapszak után megyek biotechnológia mesterszakra, de ha már így jártam, akkor orvosi után végzem el a biotech mesterszakot.
Mellesleg az ipari biotechnológia nem az, ami engem kifejezetten érdekel. Az ipari biotechnológia nem ugyanaz, mint a biotechnológia ipar.
A biotechnológiának 4 területe van: Vörös, Zöld, Fehér biotechnológia, és a BioInformatika, bár ez értelemszerűen inkább számítástechnika.
Vörös Biotech:
Az alkalmazási területektől függően a BNTP az alábbiakat sorolja az Orvosi-, azaz Piros biotechnológia alá:
1. Terápia:
Biotechnológiai terápiáknak vagy prevenciós eszközöknek tekinthetjük (1) a biológiai gyógyszereket (monoklonális antitestek („mABâ€) és rekombináns fehérje alapú gyógyszerek), (2) a génterápiát, az őssejtterápiát, a szöveti terápiát, és a (3) rekombináns vakcinákat.
2. Molekuláris diagnosztika és "-omikák"
Genomika, farmakogenomika, proteomika, metabolomika, DNS/RNS tesztek, immunesszék, biocsipek.
3. Hatóanyag bejuttatás:
(Nem feltétlenül biotechnológiai) terápiás hatóanyagok bejuttatása a szervezetbe vagy a hatás helyére: pl. antitestek, vírus vagy sejt alapú rendszerek.
4. Kutatási technológiák és szolgáltatások[1], hatóanyag bejuttatás:
Gyógyszerek optimalizálása vagy karakterizálása, biológiai szűrés és validálás, bioesszé-fejlesztés, gyógyszertesztelés transzgenikus állatmodelleken, sejtvonalakon, sejtmembránokkal stb., racionális hatóanyag tervezés/molekulárisan célzott gyógyszerek; hatóanyag bejuttatásban alkalmazott pl. az antitestek, a vírus vagy sejt alapú rendszerek.
Zöld biotech:
Az agrár- és élelmiszeripari biotechnológiát nevezzük együttesen zöld biotechnológiának.
A zöld biotechnológia a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban hasznosított mikroorganizmusok, növények és állatok szaporodásának, valamint genetikai programjának megváltoztatását és az így kialakult új képességek technológiai alkalmazását jelentik. Az alkalmazási területektől függően a BNTP az alábbiakat sorolja az Agrár- és élelmiszeripari (azaz Zöld) biotechnológia alá:
III/1. Növénybiotechnológia: A. Marker asszisztált szelekció (MAS): Genotípus alapján történő szelekció, amely a kívánt tulajdonságot kódoló génnel szoros kapcsoltságban lévő ismeretlen lokuszokat a markerek alapján azonosítja (klónozás). B. Mikroszaporítás: Növények különböző vegetatív (testi) szerveinek, szöveteinek és sejtjeinek tenyésztése steril kontrollált körülmények között (klónozás). C. Genetikai módosítás: A bejuttatott gén beépül a gazdaszervezet vagy sejt szerv genomjába, működik, fehérjét termel, és öröklődik. D. Agromikorbiológia: Molekuláris növénydiagnosztika (DNS, immunoassay). Talaj biotechnológia: Olyan mikrobiológiai rendszerek fejlesztése, melyek komplex megoldásokat nyújtanak a mezőgazdaság és a környezetvédelem területén, és természetes módon biztosítják a talajok tápanyag szolgáltató képességét és javítják a termékenységét.
III/2. Állatbiotechnológia: A. Embrió technológiák: mesterséges megtermékenyítés és ondómélyhűtés, embrió átültetés és mélyhűtés, in vitro embrió előállítás, embriómanipuláció és klónozás, genetikai elemzés és gaméta ivar vizsgálat. B. Molekuláris állatdiagnosztika és marker asszisztált szelekció (MAS)
III/3. Élelmiszeripari biotechnológia: A. Élelmiszerbiztonság monitorozás: DNS és immunoassay technológiák az élelmiszerekben található toxinok kvalitatív és kvantitatív meghatározására. B. GMO nyomonkövetés: A táplálékláncban megjelenő GMO minőségi és mennyiségéi kimutatása molekuláris diagnosztikai módszerekkel.
Fehér biotech:
Az ipari-környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó biotechnológiát összefoglaló néven fehér biotechnológiának hívják.
A fehér biotechnológiában az ipari, valamint a természeti folyamatok effektív szimbiózist folytatnak. A kutatók itt élő sejteket, organizmusokat vagy éppen enzimeket alkalmaznak különféle termékek előállítására és folyamatok katalizálására. A fehér biotechnológiához tartozik a biomassza és a bioüzemanyag, de például ugyanígy biotech termékek a mosóporokban található enzimek is. Génmódosított mikroorganizmusok segítségével pedig az eddigieknél sokkal hatékonyabban lehet megtisztítani szennyezett területeket, illetve ártalmatlanná tenni a környezetre veszélyes hulladékokat. A környezetvédelem hangsúlyának globális növekedése mellett egyre többször találkozhatunk az ipari biotechnológia vívmányaival, hiszen a jelenlegieknél tisztább eljárásokat fejlesztenek ki, amelyek kevesebb vizet és energiát használnak fel, illetve a folyamatok során kevesebb nem kívánt melléktermék keletkezik.
Az alkalmazási területektől függően a BNTP az alábbiakat sorolja az Ipari- és környezetvédelmi (azaz Fehér) biotechnológia alá:
IV/1. Bioalapú termékek, biofinomítás: Biomasszából organikus savak, ipari enzimek stb. környezetbarát, fenntartható módon történő előállítása különféle iparágak számára: vegyipari és gyógyszeripari alapanyagok, élelmiszer-alapanyagok, textil-alapanyagok, bioalapú műanyagok (biopolimerek), kenőanyagok stb.
IV/2. Bioenergia: Biomasszából energiahordozók előállítása: pl. biobrikett, biogáz, bioetanol, biobutanol, biodízel, biohidrogén.
IV/3. Bioremediáció: Biológiai rendszerek (mikroorganizmusok) használata a környezet megtisztítására a (toxikus) szennyezőanyagoktól.
Bioinformatika:
A bioinformatika informatikai eszközöket és módszereket alkalmaz a biológiai folyamatok megismerésére, modellezésére és befolyásolására.
Bioinformatika – a „bio†határozza meg a feladatot, informatika az eszközöket. A bioinformatika tehát azon matematikai és számítógépes módszerek összefoglaló neve, amely segítségével megérthetjük a biológiai folyamatokat. A nemzetközi gyakorlat alapján a bioinformatika a biotechnológia negyedik alszektorát határozza meg. Magyarországon huszonkettő felsőoktatási, akadémiai és non-profit kutató intézetben folyik bioinformatikai oktatás és kutatás.
Az alkalmazási területektől függően a BNTP az alábbiakat sorolja a Bioinformatika alá:
II/1. Szűken vett bioinformatika: Genomikai/proteomikai és rendszerbiológiai informatika.
II/2. Biokémiai informatika: In silico screening, drug design stb.
II/3. Egyéb biológiai kísérletek informatikai támogatása: Egy adott biológiai kísérlet vagy eszköz használatával kapcsolatos informatikai megoldások, és nem sorolhatók be a fenti kettő kategóriába.
Nyilván engem a vörös érdekel elsősorban (mondjuk ha sosem járok orvosira, ez akkor is így lenne nagy valószínűséggel) és szerencsére az ipar 80%-a is a Vörös biotechnológiával foglalkozik.
Ha már itt tartunk: Diploma után te mivel akarsz foglalkozni?