Nálam a formázás minden ilyen esetben segített.
Köszi mindenkinek a tanácsot, rendesen működik a pendrive
!
Újra leszedtem azt a dolgot, s most nem volt vele semmi gond.
Közben meg még a tegnapi nap hatása alatt állok. 14 órakor bekopogott egy a társasházunkban lakó néni, hogy menjek fel vele, mert az egyik lakás ajtaja be van rúgva. Kb. hiányzott az ajtó felső részének a fele, s ki volt nyílva az ajtó. Durván 1 év után ismét betörtek a lépcsőházunkba, senki nem látott és hallott semmit (és ez a bűncselekmény fényes nappal történt, olyan 12:00 és 14:00 között valamikor, ezt onnan tudjuk pontosan, mert a szomszéd lakás tulaja dél fele ment el dolgozni, 14-kor meg jött értem a néni). A tolvaj jó időpontot választott, mert épp a nyár végén berúgott lenti közös társasházi ajtót szerelte 2 asztalos (volt fúrás, faragás, barkácsolás rendesen, s nagy hangzavar). Így minden puffanást, hangot nekik tulajdonítottunk.
Ami elég furcsa, hogy a szerelők azt mondták nem láttak nagyon senkit sem kifele menni, csak befele ment a többség. Az is különös, hogy a betörő hogy tudta, hogy éppen abban az adott lakásban nincsen otthon senki abban az időpontban (kiderült, hogy az egyik tulaj Pesten tanul, a másik meg nyaral valahol). Elképzelhető, hogy a házon belül van az elkövető és sajnos több "gyanúsított" is lehet (egyik albérlő rendszeresen kap idézéseket a rendőrségtől és a bíróságtól, nem tudjuk milyen ügyben, a másik jelöltünk meg az az egyén, aki berúgta ezt a társasházi közös ajtót nyáron, csak sajnos nem tudtunk semmit sem rábizonyítani), de a szerelők is elég érdekesek voltak.
Mióta sok az albérlő, nagyon felhígult a lakóközösség, s csak kapkodjuk a fejünket, ha új embereket látunk. Nem lehet tudni, hogy aki idejár az valami új albérlő, annak a barátja vagy hozzátartozója.
A gond utána még ott kezdődött, hogy a berúgott ajtó tulajainak elérhetőségeit nem tudtuk.
Mivel nem nagyon beszélgetnek senkivel +ritkán látjuk csak őket, felmentem a netre, s megnéztem az adataikat (iwiw-en). Minden adatuk egytől egyig titkosítva volt (e-mail cím, meg még a munkahely is).
Végül a közös képviselőnél megvolt az egyik tulaj adata, de azt is csak nehezen érte el (meg a képviselőt sem volt könnyű elérni).
Úgyhogy mindenkinek javaslom, hogyha valami társasházban lakik, készítsenek valami listát az ott lakók elérhetőségeiről és adott esetben a közösségi portálokon is tegyenek láthatóvá 1-2 adatot (pl.: munkahely, hogy tudni lehessen merre kezdjük el keresni az illetőt, ha ilyen eset történik).
A tavalyi betörés után zárni kezdtük a társasházi közös ajtót, de ez gyorsan el is halt (Ki is ragasztottam egy felhívást, a közös képviselő javaslatára, hogy zárjuk be az ajtót, majd arra lettem figyelmes, hogy 1 hát alatt egyre csak fogyatkozik a papír. Valaki folyamatosan tépkedett belőle, majd a végén letépte az egészet úgy, ahogy van.). Sokan nehezményezték, hogy jaj, elő kell venni a kulcsot, pedig van ez a társasházi kaputelefon, ahol csak bepötyögi mindenki a kódot és már nyílik is azt ajtó. Meg mindenki olyan kényelmes, hogy becsapkodja az ajtót, csak attól nem csukódik be az ajtó, a "nyelv" nem csúszik bele a zárba, így tárva-nyitva marad az ajtó.
Amúgy még ami érdekes, hogy épp ezek a tulajok is, akikhez most betörtek, nehezményezték azt, hogy miért kell zárni az ajtót, meg azt mondták, hogy az ő értékeik mind el vannak rejtve egy tuti-biztos helyre.
Nos, jelentem, tegnap az összes arany ékszerük és pénzük eltűnt erről a bombabiztos helyről.
Bár tudom, hogy ebben az esetben a szerelés miatt nyitva volt elég hosszú ideig az ajtó, de úgy látszik, minden ember a saját maga kárán tanul.
Nyilván senkinek sem kívánom, hogy ilyen dolgot átéljen, csak az a gond, hogy manapság mindenki azt hiszi, a saját lakása ajtajánál kezdődik a "tulajdona". A lépcsőházban gond nélkül lehet szemetelni, a falon cipővel járni stb. Hát ez szerintem nem így van....
