Hú, Mero, nem semmi amit leírtál...
Ha nem mondod, nekem meg sem fordult volna a fejemben a származásod. Megdöbbentő, hogy ennyi gondod volt emiatt.
Amúgy a kirekesztettséget illetve a piszkálást én is megtapasztaltam a magam módján, nekem általános iskolában volt gondom belőle. Én duci kiskölök voltam és volt pár hülyegyerek, aki engem is csúfolt meg cikizett emiatt. De bántani nem mertek, mert én voltam a tanárok kiskedvence, a kis eminens.
(Meg azért én sem voltam anyámasszony katonája.
) De azt a pár cikiző idiótát leszámítva, az osztály többi részével nem volt gondom. Inkább olyan formában tapasztaltam meg a kirekesztettséget, hogy egészségügyi okok miatt nem tudok mindent megcsinálni, amit az "átlag" emberek, ezért pl a csapatsportokból kiszorultam. Vagyis hát részt vehettem, de nem nagyon jutottam labdához pl fociban. Gyógytornára jártam, de mellette a rendes tesire is szerettem járni. Viszont volt egy fütyi tornatanár akit nagyon utáltam, ő nem engedte, hogy bármit csináljak a rendes tesi órán, ő volt az egyetlen tanár akit utáltam az általános isiben. Persze átvészeltem az általános iskolát, mint mindenki, de azért a rossz élmények megmaradtak bennem, még akkor is, ha csak pár hülyegyerekkel volt bajom... Emiatt pl egy ált. iskolás osztálytalira lehet, hogy el se mennék.
A gimi viszont már egész más volt, ott már tök jó fej volt mindenki, az tök jó volt.
Egyetlen tanárral rúgtam csak össze a port a gimi uccsó évében, a biosztanárral. Ugyanis neki megrögzött mániája volt az OKTV (országos középiskolai tanulmányi verseny), és mivel előző évben - bár nem jutottam túl az első fordulón - jól szerepeltem, azt akarta, hogy uccsó évben is induljak. Csak hogy én meg úgy gondoltam, hogy - a továbbtanulást szem előtt tartva - az a fontos, hogy mindenből jó jegyeim legyenek félévben és év végén, és nem az a fontos, hogy orrba-szájba tanuljam a bioszt az ő versenye kedvéért (szerettem a bioszt, és nagyon jó voltam belőle, de a verseny nem érdekelt). Az eredmény: pár ponttal rosszabb eredményt értem el a versenyen, mint előző évben, így természetesen nem jutottam tovább, a tanár bácsiban meg egy világ dőlt össze. Szerintem azóta se bocsátotta meg nekem.
A rémálmokhoz meg: egyszer az volt a rémálmom (már gimi után jóval, az egyetemi időszak alatt), hogy még mindig gimis vagyok, fizika órán feleltetnek és csak kettest kapok.
Totál para volt az egész, aztán mikor felébredtem, jót röhögtem, hogy hogyan lehet ilyen hülyeséget rémálmodni.
Na kb. ennyi, nem sajnáltatni akarom magam, semmi ilyesmi, csak ha már lelkizünk, hát kijött belőlem is.
