Pont nemrég írtam le, bemásolom ide is a legjobb poént, amit hallottam az öregturbósokkal kapcsolatban.
Én láttam már olyat, hogy hasonló furakodó néne, a széken addig ül, amíg a villamos ki nem nyitja az ajtót (nehogy néhány mp-et állnia kelljen az ajtóban), majd a nyitáskor felpattanás, a sűrű tömegen úttörés, majd az ajtóban háttal álló fiatalember bokánrúgása, hogy nem áll arrébb.
De a kedvenc sztorimat két ismerősöm mesélte. Mennek a körúton a járdán (baromi széles járda). Felveszi a tempót egy 60 körüli nénike, de erősen balra tartva, a vállával tolva az úttest irányába mindkettőjüket. Amikor ez már zavaróan nyilvánvalóvá vált, az egyik kilépett és félreállt, a néne a másikat továbbra is nyomta tovább a járda széle felé, és amikor így elértek az úttestig, könyökkel még lökött egyet rajta, hogy a srácnak le kellett lépnie a parkoló kocsik közé. El tudom képzelni, ahogy elakadt szavakkal, levegő után kapkodva, mozdulatlanul, tátott szájjal bámulnak mindketten ekkora szemtelenségtől, de erre már a srác, akit lelökött, nem bírta tovább, eléállt és azt mondta: "Vigyázz magadra!" Mire a másik srác a világ legkomolyabb pofájával odaállt a néne elé, a szemébe nézett és így szólt: "Itt nem babra megy a játék."
Aztán továbbmentek, otthagyva az ámuló nénikét.
