a dihidrogén szulfid(kénhidrogén) a záptojászsagú. Kén dioxiddal mi játszottunk még tavaly. Erről az esetről annyit kell tudni , hogy reál osztályba jártam és mindenki , köztük talán én a legjobban, utáltuk az irodalom órát, ugyhogy mindig kitaláltunk valamit( fociztunk, aludtunk stb.) de egyszer egy dupla irodalom óra elötti nap volt kémiafakultácionk amikor kén olvasztottunk és az amorf ként lehütve összegyúrtuk , hogy megnézzük, hogyna kristályosodik vissza. Legalábbis ezt mondtuk a tanárnak amikor elvittük a ként. Másnap irodalom órán begyüjtottuk a földön. Elég nagy épület volt a sulink, de még az épület máik részében is lehetett érezni a kéndioxid szagot. Mi ott fulladoztunk, meg röhögtünk a hátsó padban haverommal, közben senki nem tudta , honnan jön a szag, erre csak annyit mondtunk, mivel a kémiatermek az osztályunk felett volt, hogy tuti onnan jön a szag.
Nem rossz. amúgy én már nagyon keverem ezeket a dolgokat, hogy melyik színtelen, melyik milyen szagú.
A NO2 a vörösesbarna igaz? Na azzl kellett volan elárasztani a termet, senki se látott volna semmit.
Meg asszem a kénsav+ glükóznál van az, hogy ráöntöd és az a nagy feket szivasszerűséág tör felfelé belőle? Hú...annál nagyon kifutott nekünk az egész mindenség, öröm volt nézni.
Papírgyárban dolgoztam egy irányítóközpontban, aztán egyszer csak beszereltek egy egész emeletnyi légtisztító berendezést, amit hozzánk csaptak, hogy a mi dolgunk lesz. A gyár melletti lakótelepre évek óta naponta kieresztették a mérgező gázokat, és a többszöri feljelentés miatt kellett a tisztító. Az volt a lényege, hogy kieresztés előtt megnézni a Ph-t, ha savas volt, lúgot önteni hozzá, ha lúgos, akkor savat, hogy semleges legyen. Akkor engedték ki, ami már csak füst, vagy pára. Hihetetlen nagy tartályok, meg minden tartozott hozzá, és műanyag kádakban hozták hozzá a savat, meg a lúgot. Egyszer velem is volt, hogy miután levettem a kesztyűt, meg a maszkot, véletlenül hozzáértem a maszkhoz, amin régi, már rázsírosodott anyag volt, és utána megvakartam az arcom. Akkor jöttem rá, hogy milyen a kezem, azonnal futottam arcot mosni, jól megijedtem, hogy szétmarja, de szerencsére nem lehetett túl erős, mert nyom nélkül megúsztam. Azóta is utálom a vegyszereket.
Nem semmi. Csak azt nem értem miért kellett ilyen tömény savakkal, meg lúgokkla dolgozni...az azért nagyon kemény.
Hát igen, a kémia eléggé veszélyes...az egyik leggyakoribb oldószer a benzol is súlyosan rákkeltő, vagy a szént-tetraklorid is.
jajj meg még van egy sztorim:
A klorofomot használták régen altatásra? Bódító illatú, így tanultuk.Vagy valamelyik klórós vegyületet, ami annál a témakörnél volt, már nem emlékszem. Szóval a lényeg, hogy használtuk,. mint oldószert...persze biosz-kémia tagozaton is volt legalább vagy 10 ember, akit totál nem érdekelt egyik se, csak nekünk mindent jóformán emlet szinten nyomta, mert ennke a tagozatnka a volt sulimban nagy rangja, meg gyökere van, szóval minket termeltek rendesen, mindig a biosz kémia volt a legerősebb osztály stb, szóval sokan csak azért jöttek ide, mert jó erős, meg persze érdekelte őket picit a téma, de hamar megutálták. Szóval a lényeg, hogy 3-ban meg 4-ben már totál nem tanultak kémiát, azt se tudták eszik vagy isszák. Persze kísérleten mindnkeinke ott kellett lenni...az egyik srác meg addig szagolgatta a ezt az oldószert, hogy csak arra lettünk figyelmesek, hogy olyat koppant a földön mint állat. Elaludt szegény.