Grat Doki! De ne pihenjél nyomni kell!
(mondjuk én is belefárdatma már, azért vagyok most is itt, ahelyett, hogy a gastrointestinalis rendszer motoros működését nézném...egyszerűen utálok azt az anyagrészt).
Todd: ez megint attól függ, hogy miben nőttél fel. Hidd el, aki falun nőtt fel, nem féltétlenül vágyik a nagyváros káoszára. Vannak bizony ilyen ismerőseim...pont fordítva gondolják mint te, hogy jó mondjuk hétközbe bennt lenni a városban, de olyna jó hétvégén hazamenni, ahol nuygi van, friss levegő, nincs hajnal 3-kor még olyan forgalom, hogy nem lehet aludni és sorolhatnám. Ráadásul ez is városfüggő...mármint hogy mekkora a város. Nekem Debrecen még pont megfelelő...de egy négyzetkilóméterrel nem kéne nagyobb. Kifejezetten utálom Pestet, nem is szívesen megyek, csak ha valami fontos dolog van. Nekem túl nagy, koszos, büdös, *vegyes*...(pl a nyáron a klub után fennmaradtam havernál bulizni este, aztán buszoztunk egyik térről a másikra(ne kérdezzétek melyik) és amilyen emberek voltak csak meresztettem a szemem...az ország csőcseléke ott központosul a szép környkek mellett). Persze Debibenis vannka rosszabb helyek, meg arcok, de ez még az elviselhetőség határán belül van. Pesten nekem kínszenvedés lenne lakni.
Aki békére vágyik, az menjen nyugodtan vidékre, tényleg nyugalmasabb, de azért nagyon ne csodálkozzon, ha esetleg a szomszédok picit mogorvák vagy ellenségesek. Kivéve persze, ha a település eleve a turistákból él, azok idővel ösztönösen megtanulnak viselkedni emberek módjára.
jah, ez így igaz. Ha már a szomszéd kisvárosból megyek egy kis faluba, gúvadt szemekkel néznek, hogy na ez meg kifiaborja...de azért ez is csak szélsőség.
Meg ez is attól függ, ki migez szokott hozzá. ha meg nagyvárosba mész, ne csodálkozz, ha a szomszédok még köszönni sem tudnak, mert mindenki szarik mindenkire, teljesen személytelen az egész. Pont egy ilyen nyári példa volt, hogy leszálltunk a buszról, volt három srác az egyik összeesett aztán koppant egy nagyot. Elájult, vagy meghalt, nem tudom...szerintetek oda ment valaki segíteni? dehogy. Mindneki nézte, aztán továbbment.
Szval a zártabb környezetnke is megvan az előnye, meg a hátránya is...ki mihez szokott hozzá, kész. Engem pl. idegesít, hogy úgy sétálgathatnék egy nagyvárosban egész nap, hogy egy embert nem ismerek. A psti csoporttársamat meg az idegesíti, hogy nem úgy van mint Pesten, hogy felszáll a villamosra, a metróra, aztán el van a kis magányában, hanem felszáll Debrecen egyetlen villamosvonalára, aztán mindig van valami ismerős, aki ráköszön, vagy odamegy beszélgetni.
szerk: Vagy pl. itt fehérgyarmaton az utcánkban mindenki ismeri egymást, gyakran kiállnak a felnőttek beszélgetni. Néha én is. Debrecenben meg a tömbben ahol van a lakásunk, jóformán még a szomszédokat sem láttam. At se tudom kik laknak ott, vagy kik nem...a múltkor is ráköszöntem az egyik lakóra, aztán még anniyt sem mondott, hogy bakfitty.
