ez a v4 meg minden kritikán aluli.
gabyka ezt mondta.
És a v3... lássuk, Kelly szakasza hullámzik, hol marha jó, hol csak próbál előrehaladni a nagy történettel. Bár az űristen lenyomása után megint jó lesz. Priest érdekesebb eset, mert nincsenek olyan hasfalszaggató apró poénjai, viszont összességében sokkal konstansabban humorosabbak a történetei (ő írta ugye, amikor Tomkrúzzá válik, vagy amikor az űrben hentelnek egyet Loboval... izé, Wolffal). Palmiotti irományíitól azona címen még manapság is hidegrázást tudok kapni, pedig közel egy éven át vitte. Ott van pl. onnan a Cruel Summer, amit azóta se értek, hogy miért nem a Punisherben jelent meg, annyira látszik, hogy Frankre írták. Vannak a tömeggyilkos iskoláslányok, akik inkább egy Ennis-féle "humort" vonultatnak fel, mert csak az a "vicces" abban a sztoriban, hogy miként mészárolnak le ártatlanokat, ill. hogy Deadpool hogyan öli meg őket (legyőzték őket fociban, ezért felaprítják az ellenfelet a lányöltözőben... ha, szétröhögöm rajta a fejem, jaj, de marha vicces, igen, ha...
). aztán jött a Weapon X-es mini, ami megint csak véres, de nem vicces (és ott utáltam meg végleg Kardfogút, de nagyon), aztán amikor Simone ávette, ott jött be az általad is sokat honosított szakasz, a vége, a feltámadása (bár a kétoldalanként mindent összehányó csöves nélkül is kibírtam volna azt a sztorit, elsőre még elment, de huszadszorra - nem, nem költői túlzás - inkább már csak gusztustalan volt).
És Simone annyira jól elkapta, hogy az Agent X-nél is rögtön meglátszott a távozása, mert ott bukott meg rögtön a sorozat. Még amikor visszajött az utolsó három számra (és gyakorlatilag visszahúzta a mocsárból), az se segített rajta végül. De összességében Niciezával jól jártunk... mert egészen 2007-ig jó minőségű DP-történeteket kaptunk tőle (az utolsó számok eléggé hullámzottak, Bob feltűnése mentette meg őket igazán).
Aztán jött ugye tavaly év végén a fekete szakasz, minden Deadpool-történetek legszörnyűségebbike, Way uralma... mert Palmiotti legalább nem is próbált humort belerakni (vagy legalábbis nem olyat, amin pár elvakult Ennis-fanon kívül bárki elmosolyodna), de Way még próbálkozik is, és úgy nem megy nagyon neki, ami még szánalmasabbá teszi sajnos az egészet. Pedig még csak nem is kellene keresni sokat másik író utána címre, mert Mark Sumerak a Weapon X First Class c. mini második részében 10 oldalban írt egy olyan DP-történetet, amiben több humor volt, mint Way eddigi több mint fél évének Deadpool v4-ében.
