Hót komoly. Általánosban a felső osztályosoknak kötelező volt tematikusan kollektíven osztályonként megszervezni a farsangi szereplésüket, így 5. -ben görög Istenek voltunk az osztályommal, 6.-ban az Egri Csillagok szereplői, 7.-ben az osztály lánytagjai pedig kitalálták, hogy beöltöznek balettáncosoknak és előadnak valami hülyeséget. Osztályfőnök asszonyunk annyival bolondította meg az ötletet, hogy akkor már miért ne a fiúk öltözzenek balerinának, és kirúzsozva, tülszoknyában BAKANCCSAL a lábunkon adjuk elő a Diótörő zenéjére a produkciónkat. Nekünk srácoknak esélyünk sem volt tiltakozni. Mikor anyámnak megmondtam, hogy nőnek kell öltöznöm, először elsírta magát, aztán mikor beavattam abba, hogy ez farsangi előadás miatt kell, akkorát sóhajtott a megkönnyebbüléstől, hogy két utcával odébb is hallották.
Szóval mi kanok, tütüben, fehér atlétában, fehér harisnyában és kívülre felhúzott rikító színű fürdőgatyában előadtuk a produkciót, aminek, hogy mégis legyen valami macsós jellege és maradék önbecsülésünket is megőrizzük, az utolsó momentumaként (ha már Diótörő) kiszórtunk két szatyor diót az iskolai aula közepére, és Metallica zenére agyontapostuk. Úgy nyertünk mint a szél.
Egy vékonyabb osztálytársamat, akin szőke paróka volt, egy idősebb gimis (aki már be volt állva) még randira is elhívta.
