A Szegedi fesztiválról:
Előadások, kiállítások, játékok, „örömrajzolás†az alkotókkal és vásár a képregények kiadóinak és forgalmazóinak kínálatából.
2011. november 19. (szombat)
Program:
10:30-11:00 X-men és mitológia - előadó: Pusztai Dániel
Előadás az X-men szuperhőscsapat első generációját mutatja be, azt vizsgálva, hogy milyen mitikus elemekből építkeztek az alkotók, milyen kulturális hatások érték őket a csapat megalkotásában, és hogy hatott vissza az X-men a képregény-kultúrára.
11:00-11:30 Ha ismered, érteni fogod! - A színfalak mögött - előadó: Rozgonyi Zalán
Amikor kinyitsz egy képregényt, akkor filmeket is látsz, klasszikusokat olvasol, kultúrákat ismersz meg, történelmet tanulsz, és tán észre sem veszed! Miért kerülnek mindezek a képregénybe, hogyan, és mivé válnak közben? Minden vonalnak jelentősége lehet...
11:30-12:00 Comics kontra Comix - Mainstream és Underground a 60-as években - előadók: Váradi Gábor és Szabó Gergő
Hogyan tarthattak ki az Aranykor hősei egy Cenzúra által lebutított világban? Kik voltak az Ezüstkor hősei, és mi tette őket örökérvényűvé? És létezhetett-e egyáltalán a virággyermekek nemzedéke szex, drogok és politika nélkül? Az ötvenes évek képregény-ellenes hisztériája elérte azt, hogy történetük során először és utoljára az amerikai képregények többsége főleg a gyerekeknek szóljon. De a felnőttek visszakövetelték maguknak a műfajt, és létrejött az Underground képregények ellenkultúrája.
12:00-12:20 SZÜNET
12:20-12:50 A képregény-forgatókönyvírás alapjai - előadó: Bayer Antal
Az utóbbi években örvendetesen szaporodnak az új magyar képregények, többnyire szerzői magánkiadásban. Alkotóik nagyrészt képzett grafikusok, de legalábbis ügyes, tehetséges rajzolók. A történetmesélésben, jellemábrázolásban azonban járatlanok, még ha komoly fogyasztói is amerikai, nyugat-európai vagy távol-keleti képregényeknek. A képregény hazai helyzetéből fakadóan író viszont jóval kevesebb akad, aki érdeklődne a képregény médiuma iránt, ha pedig mégis megpróbálkozik vele, alapvetően prózai vagy filmírói tapasztalataikból próbál kiindulni. Bayer Antal előadása röviden bemutatja a képregény-forgatókönyv sajátosságait és jellemzőit, kiemelve, hogy milyen támpontokat szükséges adni a rajzolónak.
Bayer Antal blogja
Bayer Antal a Wikipédián
12:50-13:20 „A jövőt csak sejthetem...†Hová fejlődhet a képregény? - előadó: Kertész Sándor
A történelem minden korszakában találunk képes elbeszélési rendszereket, a kor igényeihez, elvárásaihoz igazítottan. Domborműveket, falfestményeket, falikárpitokat. Mígnem kialakult az általunk képregénynek elnevezett kifejezetten huszadik századi műfaj. Létrejöttében jelentős szerepet játszott a nyomtatott sajtó térhódítása. Mára azonban az Internet, a digitális adathordozók a meghatározóak, és a képregények a komputer animáció nyújtotta lehetőségekkel élve, átkerültek a filmvászonra. Ilyen körülmények között életben tud e még maradni a hagyományos képregényforma, vagy alkalmazkodnia kell a megváltozott körülményekhez. Milyen jövő vár a képregényre? Erre keresem a választ az előadás, és felvázol néhány fejlődési, átalakulási irányt, de a jövőt csak sejteti.
Beszélgetés Kertész Sándorral a képregényről
13:20-13:50 „Kalyber színez†– képregényszínezés külföldi kiadóknál - előadó: Pilcz Roland
Hogyan próbálhat szerencsét egy hazánkfia a külföldi képregénypiac ezen ágában. Mit kell tudni az amerikai képregényszínezésről, és hogyan is lesz a fekete-fehér rajzból színes. Pilcz Roland az elmúlt egy év tapasztalatairól beszél.
Pilcz Roland weblapja
Pilcz Roland blogja
Kalyber Joe (magyar)
Kalyber Joe (angol)
13:50-14:10 SZÜNET
14:10-15:30 Egy vándorfestő (örök)ifjúságai, avagy emlékezzünk Zórád Ernőre - előadók: Kiss Ferenc és Kertész Sándor
Az utolsó pesti bohém, Báró Wallburg Egon különös utazásai a képek világában, avagy Zórád Ernő életútja a Felvidéktől Tabánig.
15:30-16:00 SZÜNET
16:00-16:30 Egy igazi amerikai hős - a tükörálarcon innen és túl - előadó: Tóth László
Az előadás célja a dicső nyolcvanas évek egyik találmányának, a G.I. Joe figurának, vagyis egy csapatnyi elit katonának és gonosztevőnek a bemutatása térben és időben. Hazánkban már a rendszerváltás előtt is játszhattak vele a legifjabbak, azonban amilyen hirtelen érkezett, úgy el is tűnt. Ennek okai visszavezethetőek a képregénnyel való szoros kapcsolatára. Az új generáció új igényekkel lépett fel, ám idővel ismét szükség volt rájuk, hogy megmentsék a világot. Sikerük azóta töretlen és mára a popkultúra részeivé váltak.
G.I.JOE hírforrás
16:30-17:00 Kockákból álló irodalom? - előadók: Lakatos István és Oravecz Gergely
Lakatos István és Oravecz Gergely beszélgetése képregény és irodalom kapcsolatáról
Képregénykultúra - Interjú Lakatos Istvánnal
Lakatos István az index.hu oldalán
Oravecz Gergely - Alfabéta-díjas képsorai
Oravecz Gergely blogja
17:00-17:30 Anime és manga, összehasonlító elemzések - előadó: Farkas Katalin (Magyar Anime Társaság)
A Japánból indult világhódító animék és mangák érzésvilágának kialakulásáról lesz szó, elmondjuk milyen hatással volt minderre az akkor már egész estés rajzfilmeket gyártó Disney stúdió, hogyan alakították át a japánok saját kifejezés módjukra a történetmesélésnek ezen formáját. Természetesen sorra vesszük a keleti és nyugati kultúrák szemléletmódjait is és, hogy mindez miként hat történeteikre. Nem utolsó sorban pedig szót ejtünk arról is,milyen hatással volt az animék világ a Disneyre és a nyugati rajzfilm készítésre.
Kiállítások:
1. „...ugye megmondtam, hogy az irodalom gazdaggá tesz....?†- válogatás Philippe Delestre francia újságíró és grafikus 2011-ben Franciaországban a nemzeti kulturális örökség részévé nyilvánított könyves karikatúráiból.
2. 100 éve született Zórád Ernő
3. Az olasz képregénymogul élete és munkássága (1932-2011) - Sergio Bonelli emlékkiállítás
4. Bande dessinée – francia képregények
Forrás:
http://www.sk-szeged.hu/programok/rendezvenyek/2153-iii-szegedi-kepregenyfesztival-es-vasar.html