Tudomány/technika

[pepo05]

MIndenhogy borzalmas. Még szerencse, hogy Debrecenben nem nagyon szoktam gépezni, csak maximum tanulásra, mert idegbajt kapok tőle egyhamar.

[Sepi]

Mert rossz gépet vettetek. Nem szabad olyan gépet venni, amin rajta van a Windows, pláne olyat amin Vista van. Egyrészt sokkal drágábban lehet úgy megvenni, mert az árba azt is beleszámolják, másrészről ha meg le akarod szedni róla, akkor ugrik a garancia. Ezért kell olyat venni, amin vagy nincs semmi, vagy csak Linux. Sokkal olcsóbb, és ha nem tetszik, akkor arra pl nyugodtan rátehetsz egy XP-t (bár tudom, hogy zozi szerint ez logikátlan lépés). Én is majd jövőre akarok laptopot venni, de csak és kizárólag olyat veszek, amin vagy nincs semmi, vagy csak Linux.

[zozi56]

Nagyot csalódtam benne, főleg ami a dokumentumkezelést és a feltelepített programok használhatóságát illeti.

Egyébként konkrétan mi az, ami rossz ezekben?

[Ben Reilly]

Egy bizonyos verziószám alatt nem is lehet használni a programokat. Emlékszel pl a Nero-s esetre, amiben tőled kértem segítséget?
Aztán doku kezelésnél előfordul, hogy teljesen mást nyit meg, mint amit én akartam, vagy nem azzal a programmal akarja megnyitni, amivel kellene.

[pepo05]

Sepi: most mondjam azt hogy ne neéézé már madárnak? Ezekkel én is tisztában vagyok.
Eszem ágában nem volt olyan gépet venni, amin alapból van oprendszer..nem is olyat vettem. De egyszerűen volt rajta 5 xp, ebből 2 eredeti és egy hét után mindig kékhalált kaptam vele, pedig nem is neteztem, szóval a vírust is ki lehetett zárni. Ezzel a nyomorék Vistával meg döcög, de nem kell hetente újratelepíteni....

[Sepi]

Egyszerű, elrontottátok a telepítést, mert nem raktátok fel a megfelelő drivereket hozzá. Ezért volt a kékhalál. A Vistának per pillanat annyi az előnye az XP-vel szemben, hogy azokban benne vannak a legújabb driverek, és ezért döcögnek el vele az új gépek.

[pepo05]

Kétszer a szaki tett hozzá drivereket, háromszor már én. Mindannyiszor elrontottuk volna?

[Sepi]

Ezek szerint igen. Mert bár sajnos néha hiába mondják azt egy új termék driverjére, hogy az jó XP-re is, nem biztos, hogy így is van. Ezt haverommal mi is végigszenvedtük, mire nagy nehezen sikerült a laptopjáról leírtani a Vistát és felrakni rá egy működőképes XP-t.

[grey gargoyle]

3,5 milliárd forintnyi összegből javítják meg a nagy hadronütköztetőt, azt mondták a rádióban. Kíváncsi leszek, el fog-e romlani rögtön másodszor is. ha igen, az biztos hogy szabotázs lesz.

[Sepi]

Egy kicsit más téma, azoknak akik szokták követni a forma-1-et. Láttátok már, hogy hogyan fognak kinézni jövőre az autók? Iszonyatosan rondák lesznek szerencsétlenek. 

[talgaby]

Ugh... nem arról volt szó, hogy csak a motorélettartamot kell megnövelni - talán hat versenyre? Minek kell ez a sok karosszériaváltoztatás is mellé? Vagy most Ecclestonék megint reménykednek, hogy a Ferrari ismét jobban összerakja az elején, mint a McLaren, és talán most ki is tart az előny az évad végéig? Vagy mi a fenével indokolják ezt?

[Sepi]

A motorélettartam növelését elhalasztották, most ezeket a hülye karosszériaváltoztatást és a KERS (kinetikus energia visszanyerőrendszer) bevezetését találták ki. Lehet, hogy valóban a Ferrarinak akarják kikaparni a gesztenyét, de per pillanat nagyon úgy néz ki, hogy pont ők fognak ezzel lemaradni, mert míg már egy-két csapat az új elemekkel rója a köröket, a McLaren és a Ferrari még mindig csak a módosított gépekkel dolgoznak, és a KERS-en dolgoznak ezerrel. Azt várják, hogy majd így több lesz az előzés, de pont De La Rosa nyilatkozta, hogy ezek miatt a változtatások miatt nem lesz a Forma-1-ből MotoGP, tehát tök felesleges volt ez az egész.

[talgaby]

A KERS mondjuk alapvetően szerintem nem rossz ötlet, sőt, én nem bánnám, ha lassan majd feloldanák a benzinüzemű motorokról szóló szabályt is, hgy lehessen játszani más motorokkal is (akár dízel a brutál nyomatékért, akár hibrid a minimális üzemanyag-fogyasztásért). De hogy tényleg megnőne az előzések száma, kétlem. Eleve alig van olyan verseny ahol komolyabb számú esély van előzésre, és az üldözött ugyanolyan könnyedén megpróbálhatja egy kigyorsításban beüzemelni, hogy megússzon egy előzési manővert. Inkább a verseny közbeni szabályokat kalapálnák ki végre ésszerűre a technikai specifikációk bazirgálása helyett. De egy ideje amúgy is elegem van a FIA-ból, mert egy tereőszárny húsz geometriai paraméterét képesek előírni, de azt nem tudják megcsinálni, hogy valami épeszű gondolkodást mutasson a boxszal kapcsolatos szabályzatuk. Meg lassan tényleg ott tartunk, hogy elveszik az F1 sajátosságát, már az időmérő is a tengerentúlról lett hozva.

[Sepi]

A mai naphoz pedig elmaradhatatlan az a kedvenc cikkem, amely a Télapóról értekezik. 

VITA A TÉLAPÓ ÜGYÉBEN

   1. Egyetlen fajta ismert rénsz-arvas sem tud repülni. De több mint 300.000 fajta élő organizmus létezik, amely még besorolásra vár és bár ezek többsége ízeltlábú vagy baktérium, nem zárhatjuk ki (Teljesen) annak lehetőségét, hogy a Télapó mégis repülő rénsz-arvasok vontatta szánon közlekedik.

   2. A világban 2 milliárd gyerek (18 éven aluli) van. De minthogy a Télapó (szemmel láthatólag) nem törődik a mohamedán, hindu, zsidó vagy buddhista gyerekekkel, így a munka 15%-ra mérséklődik (378 millióra az ENSZ Népességügyi Hivatala szerint). Háztartásonként átlagosan 3.5 gyerekkel számolva ez 91.8 millió otthont jelent. Feltételezzük, hogy mindben van legalább egy jó gyerek.

   3. A Télapónak, hála a különböző időzonáknak és a Föld forgásának, 31 órája van feladata elvégzésére, ha feltételezzük, hogy keletről nyugatra halad (ami logikusnak tűnik). Így 822.6 látogatást tesz másodpercenként. Ez azt jelenti, hogy minden jó gyerekkel rendelkező keresztény otthon esetén 1/1000 másodperce van, hogy leparkoljon, lepattanjon a szánról, beugorjon a kéménybe, megtöltse a zoknikat, a maradék cuccot szétszórja a fa alatt, fogyasszon a kitett csemegékből, felmásszon a kéményen át, vissza a szánra és átmenjen a következő házhoz. Feltételezve, hogy az említett 98.1 millió megálló egyenletesen oszlik el a Föld felszínen (ami persze nem így van, de számításainkhoz ez is megteszi), két ház között átlagosan 1.2km távolság adódik, a teljes útra pedig 117 millió km, nem számolva azokat a megállásokat, amikre mindnyájunk rászorul legalább egyszer minden 31 órában, plusz a táplálkozás, stb.

   4. Ez azt jelenti, hogy a Télapó szánja mintegy 1000 km/s-os sebességgel mozog, a hang sebességnél mintegy 3000-szer gyorsabban. Az összehasonlítás kedvéért a leggyorsabb ember alkotta szerkezet, az Ulysses űrszonda, mindössze 44.6 km/s-mal vánszorog, egy hagyományos rénsz-arvas pedig 25 km-t tesz meg óránként (ha nagyon siet).

   5. A szán rakománya egy újabb érdekes elem vizsgálódásunkban. Feltéve, hogy egy gyerek sem kap többet, mint egy közönséges lego játékot (1kg), a szán mintegy 321 300 tonnát szállít, nem számítva a Télapót, aki így túlsúlynak minősül. A földön egy hagyományos rénsz-arvas maximum 150 kg-ot tud elhúzni. Még a feltételezzük is, hogy a repülő rénsz-arvas (1.pont) 10-szer ennyit húz, a szán nem mozdul 8, de még 9 rénsz-arvassal sem. 214 200-ra van szükség. Ez megnöveli a súlyt (ha a szánt magát nem is számoljuk) 353 430 tonnára. Csak az összehasonlítás végett, ez négyszer annyi, mint a világ legnagyobb hajójának, a Queen Elizabeth-nek a súlya.

   6. Ha 353 000 tonna 1000 km/s sebességgel halad, az nagy légellenállásba ütközik. Ez felmelegíti a rénsz-arvasokat, kb. úgy, ahogy az űrhajók felmelegednek, amikor visszatérnek a Föld légkörébe. A két vezér-rénsz-arvas 14.3 milliárdszor egymillió (összesen 14.300.000.000.000) Joule energiát nyel el másodpercenként! Mind kettő! Vagyis szinte azonnal kigyulladnak, felgyújtva maguk mögött az egész fogatot, miközben fülsiketítő robaj hallatszik. Az egész rénsz-arvassereg 4.26 ezredmásodperc alatt ég el. Eközben a Télapó 17 500-szor akkora centrifugális erőnek van kitéve, mint a Föld gravitációja (ez 17 ezer g). Egy 120 kilós Télapó (ami röhejesen kicsi), mintegy 8 207 123 kilogrammos erővel préselődik majd szánja háttámlájának.

Összegezve: Ha a Télapó valaha is megpróbált karácsony éjszakáján
ajándékokat kihordani, mostanra biztos halott szegény.
 

[pepo05]

A mily naív gyermeki elme számolta ezt ki.
Az igazság ilyen egyszerű...a Télapóvalójában ez:

[talgaby]

Ez a cikk mindig előkerül ilyentájt, csak az a gond vele, hogy konzervatív fizikával foglalkozik, nem veszi bele az Einstein óta létező tudományos előrehaladást.
És nem látta az írója a Télaput.

[kaine]

A vécét nem kell beleszámolni szerintem. 364 napig egyfolytában ülhetett a vécén, egy napot csak kibír. 

[Sepi]

Ez a cikk mindig előkerül ilyentájt

Tudom, én írom be őket a fórumra mindig. 

[Ben Reilly]

Sepi az alfa és az omega.

A vécét nem kell beleszámolni szerintem. 364 napig egyfolytában ülhetett a vécén, egy napot csak kibír. 

Felnőtt pelus.

[Sepi]

Ezzel a témával most már átjövök ide:

Ezen én is gondolkoztam már, hogy egy szuperfejlett civilizáció mellett mi tényleg szinte ősembereknek tünnénk. DE azért van egy nagy de. Az hogy a föld is elég kemény fegyverzettel rendelkezhet ha akar. Olyan fegyverek léteznek manapság, amik hazai pályán megálljt szabhatnának egy földönkívüli inváziónak.

Tomnak igaza van, amikor azt mondja, hogy nem hülyék az idegenek. Ha hódító szándékkal jönnének ide, akkor sem lenne semmi esélyünk, hiszen ha ez lenne a szándékuk, biztos felderítenék, hogy mivel is állnak szemben, és ott mérik az első csapást, ahol a fő fegyverek vannak. Pl az irányításra. Ez ennyire egyszerű.

De hogy a fő indítéknál maradjak, az idegenek soha nem fognak idejönni hódítani. Egyrészt miért kellene nekik egy szennyezett bolygó, ahol 6 milliárd kártevő él? Másrészt ha megakarták volna tenni, akkor már rég megtették volna.
Harmadrészben az én nézeteim szerint, minek rohanjanak le egy olyan bolygót, ami már eleve az övék?
Én a rengeteg hasonló témájú olvasmányom után azt szűrtem le, hogy a Föld egy hatalmas kisérleti laboratórium. Csak mi nem tudunk róla, de vizsgálatoknak vagyunk kitéve, miközben éljük a mindennapjainkat. Sokan teszik fel állandóan a kérdést a tudományos világban is, hogy ha valóban vannak idegenek, akkor miért nem jönnek ide, és veszik fel velünk a kapcsolatot? Hát azért, amiért mi sem vesszük fel a kapcsolatot a laboratóriumi patkánnyal, és mi sem hívjuk meg egyből az ENSZ-be. Egyszerűen az idegenek számára az emberi faj, csak egy kisérleti életforma, aminek a fejlődését követik nyomon.