Mert a szekerce inkább magyar mesés jellegű keverve egy fantasy világgal, ami meg szerintem tök jó. Mivel így minden túlzó hazafiaskodástól mentes.
Ezért is az egyik kedvencem

.
Amúgy ezek a történetek hol lettek publikálva, kíváncsivá tettél?
Saját kiadásban vannak, de nem képregények, hanem könyvek. Az első kicsit rövidített változata ingyen letölthető:
http://kevinkain.hu/konyvek/adorjanb-aeg1.phpNem vagyok egy profi író, mert elég pörgősen írom le a dolgokat. A kinézetek, helyszínek körbeírásával nem szoktam sokat szöszölni

. De ennek ellenére eddig csak pozitív véleményt kaptam

. Épp ezért gondolkodok, hogy jó lenne kipróbálni a képregényírást, mert ott az ilyesmire nincs is szükség

. Csak sajnos íróként sokkal nehezebb rajzolót találni, mint fordítva.
A képregény azért annyiban más, hogy egy grafikai leképezés kell, és ha csak nem teljesen a valóságtól elrugaszkodott stílusban alkot az ember (pl. Sárdi Katinak ilyen gondjai tuti nincsenek, de attól még nagyon jók a rajzai), akkor egy hitelesen megjelenített világot kell alkotni.
Bizony, nem lehet egyszerű kitalált és valóságtól elrugaszkodott dolgokat alkotni. Mondjuk én amúgy is jobban szeretem azokat a dolgokat, amik bármennyire is sci-fi vagy fantasy, azért mégis a valóságot veszik alapul. Az elvont megvalósításért meg stílusért annyira nem vagyok oda.
Az általam felsorolt filmek nem ilyenek, csak szimplán pocsék utánzatai, az amúgy már eredetileg sem túl jó amerikai pongyola vígjátékoknak. Minden évben kijön minimum 3 ilyen, látszik rajta hogy k*rva drága volt, mert a legnívósabb helyeken van forgatva híres színészekkel, és mindegyik nézhetetlen, de ezekben is lehet Mucsi (ő a magyar Samuel L. Jackson), csak itt nem káromkodhat. Ja és valaki mindig kimondja benne a film címét.
De bármilyen művészieskedő törekvés árnyéka sem vetül rájuk.
Bizony, elég gázak az ilyen alkotások. Csak sajnos sokaknak csak az ilyen felszínes dolgok a fontosak. Meg így a legegyszerűbb összedobni valamit: kiválasztanak egy létező sémát, hozzávágnak egy kupac pénzt a rendezőhöz aztán legyen valami, amiből lehessen összevágni egy nézőcsalogató két perces előzetest

.
Tudjátok, szerintem mi a baj ezzel az egésszel? Hogy az írók görcsösen próbálnak magyar képregényt alkotni. Belekapaszkodnak mindenbe, ami magyar: posztkommunista rendszer, Budapest Kapitány, Busók (az is, igen), 7 vezér, stb. Pedig éppen ettől válik turbómagyarrá. Nézzétek meg a többieket. A japán stílus a manga. Tele van szamurájokkal és gésákkal? Csak annyiban, amennyiben a világon minden mással is. Az amerikai stílus a szuperhős. Tele van Kolumbusszal, meg hasonlókkal? Van egy szem Amerika Kapitányuk, aztán kész. Nem ATTÓL japán, vagy amerikai a stílus, hogy a nemzetiségükre utal. Egyszerűen próbálkoztak zsánerekkel, és valamelyik az adott országban marhára bejött, ezért azóta abból készül a legtöbb, illetve az adott zsáner emiatt arra az adott országra jellemző. Amíg a "magyar stílust" magyar jellemzőkre alapozzák, addig szerintem nem fog megtörténni.
Igazából kétféle szélsőség létezik: az egyiknek akármit el lehet adni, ha elég magyaros az a dolog, a másik meg egyenesen írtózik mindentől, ami kicsit is magyaros, mert az előző kategóriába tartozó emberek jutnak róla az eszébe

. Így van, aki mindent elkövet, hogy magyarságot erőltessen az alkotásába, míg a másik ember meg épp ellenkezőleg: inkább tele rakja az alkotást amerikai nevekkel és helyszínekkel nehogy magyaros legyen

.
A Szekerce és Szemerce a legjobb példa arra, hogy valami magyaros legyen úgy, hogy egyáltalán nem magyarkodó. De akár a Vadregényt is ide lehetne sorolni.
A Titánemberrel meg az a gond, hogy űbermagyar. Ám az alaptörténet ezt vonzza magával, így nem tudom, hogy direkt ennyire magyaros benne minden, vagy mivel ilyen magyaros alapokon nyugszik így rákényszerülnek arra, hogy magyarosak legyenek. Amúgy az benne a legviccesebb, hogy a történések nagy része meg nagyon durván követi az amerikai képregényes sémákat

. Nehéz megítélni.
És ez az egész magyarkodás meg úgy általánosságban a hazafiaskodás más országokban is ezért kemény téma, mert nehéz eldönteni, hogy mi számít annak.
Talán azt lehetne jónak mondani, ami magyaros, de nem a magyarságról szól, mint az Sz&Sz. Magyar szuperhős is lehetne mondjuk egyszerűen csak Magyarországon és ennyi. Nem kellene belekeverni a magyar történelmet, a kommunizmust és egyéb dolgokat.
Amúgy a mangákban és animékben is vannak bizonyos közhelyek, amiket a legtöbb nem tud levetkőzni magáról. Ezeket meg csak akkor veszi észre az ember, ha már sokat látott. Vannak olyan elemek, amiket az első animékben zseniálisnak tartottam, mert addig csak amerikai filmeket néztem. Mostanra azonban már majdnem annyira zavarnak, mint az amerikai alkotások hülyeségei.
Viszont most már teljesen elszálltak a gondolataim, így inkább leállok

.