Érdekes cikk, érdekes téma. Sokszor foglalkoztat ez, a saját környezetem miatt is. Tegnap is pl. nekem kellett megírnom édesanyám szakmai önéletrajzát, mert olyan szinten technikai analfabéta, hogy még a word-ot sem tudná előcsalni egy steril gépen sem, nemhogy az enyémen. MIndezt úgy, hogy jópár éve végzett valami informatikai tanfolyamot, ahol tanultak szövegszerkesztést - de régen volt az már. Édesapám a keresőt már tudja használni, de egy szöveget normálisan formázni már ő sem.
Vagy ilyen apróságok mennek rendszeresen az agyamra, hogy kapcsold már be és indítsd el nekem a dvd-t, allítsd be a digitális órát stb. Mert még mindig nem jöttek rá a közös metodikára: hour az óra, minute a perc. Lenyomod a gombot, amelyiket állítani akarod és + gomb, vagy - gomb. vagy valami hasonló, szinte mindenhol.
A telefon menürendszerek felépítése is mostanság már 90%-os analógiát mutat, mégis, eddig akárhányszor volt készülékcsere, mindig nekem kellett megmutatni rajta, mit hogy kell...hiába én is akkor láttam először mondjuk LG menürendszert, vagy ilyesmi.
Mindketten diplomás emberek, és ezt elfogultság nélkül mondom, egyikük sem buta, mert amikor logikai dolgokról van szó, többször találok bennük értelmes beszédpartnerre, mint sok más velem egykorúval.
Szóval, eme kis személyes tapasztalat megosztása azért kellett, hogy megalapozottnak tűnjön az a véleményem, hogy az idősebbek azért ilyen bénák a számítógéppel, mert nem is akarják megtanulni, hogyan kell használni őket. Mert mindig egyszerűbb azt mondani, hogy ó én ehhez nem értek bla-bla. Nyilván vannak kivételek, mondjuk 70 fölött sajnos már nagyon sok ember agyi tevékenysége nem olyan mint régen, de nagyon sok olyan 50 körüli emberkét láttam már, akikkel agyilag semmi baj nincs, aztán mégis úgy állnak a dologhoz, mintha a Heisenberg féle határozatlansági egyenletet kéne megérteniük. Sokan úgy tesznek, mintha a jelen kor technikai eszközei sokkal bonyolultabbak lennének, mint régen voltak, vagy legalábbis a korábbi korosztály alkalmatlan lenne ezek használatára...holott az 50-es években olyan bonyolult irányítási technikájú gépek működtek, amik sokkal kevésbé voltak felhasználóbarátabbak, mint egy böngésző, hogy a cikknél maradjunk.
Ezeket a "felzárkóztató" tanfolyamokat nagyon szép dolognak vélem, ugyanakkor sok ember esetében feleslegesnek is. (Persze minden tiszteletem azé, aki legalább veszi a fáradtságot és befizet egy ilyenre, nyitva a téma iránt - inkább az szúrja a szemem, hogy ebből az 2oktatók" pénzt keresnek) A korábbi emberek nem voltak butábbak, mint mi, s ha agyilag még nem kezdtek el "leépülni", akkor nem butábbak mint mi. Nyilván hosszabb időbe telne nekik megtanulni dolgokat autodidakta módon, mint a fiataloknak, mivel ők csak bekerültek ebbe a kultúrába, míg utóbbiak bele is születtek, de simán képesek rá szerintem, és attól idegesítőbb nincs, amikor a "nem értek én ezekhez a modern dolgokhoz" szöveggel el van hárítva, hogy miért nem nézett rá, keresett rá a neten x és y dologra. Nem hiszem el, hogy az olyan embereknek, akik még tényleg soha nem kapcsoltak be számítógépet, nem mozgatná meg a fantáziáját a legtöbb gépházon igencsak központi szerepet játszó power gomb. Ez lenne az első lépés. Kis otthoni segítséggel, meg lehetne tenni a többit is. Meg kellene tenni a többit is mindenkinek.
Mert elég nagy szégyen, hogy nálunk milyen kevés az idegen nyelvet legalább alapszinte beszélő, vagy a számítógépet legalább felhasználói szinten használó emberek száma, mondjuk Nyugat - Európához képest.
