Ma lettem kész a teljes fordítással, javítással, korrekciókkal, betűszámlálással.
Mielőtt folytatnám, el kell mondanom valamit, amit bizonyára nem tudtok. Egészen teljesen más elolvasni egy képregényt, mint lefordítani. Abban az érelemben, hogy olvasáskor a hangulat (és semmi más) kb. 60%-a elvész. Erre akkor döbbentem rá először, amikor egy haverom, Lauró Zsolt hollandból lefordított nekem néhány Pókembert sok évvel ezelőtt. Csak azzal, hogy nem folyamatosan olvastam, hanem kispapír-képregény fejforgatás folyamatosan, már sokkal jobban belém ívódott a szöveg, a tartalma, a hangulata, ami sosem jön át ugyanúgy, ha csak egyszerűen elolvasod. Ugyanez előjön néha a fordításnál is. Nem mindig. Ennél a "Másiknál" előjött. Most azt mondom, hogy az egyik legjobb magyarul megjelent Pókember-sztori lesz ez (az első könyv mindenképpen). Az eleje vicces, érdekes, a vége meg überbrutál. Szerintem épp ilyennek kell lennie egy jó Pók-sztorinak (nézzétek csak meg a két Pók-novellát, amit írtam). Persze JMD-t nem fogja lehagyni, de nem hiszem, hogy rajta kívül jelent meg jobb már magyarul.
Persze tudom, hogy minden megjelenés előtt zsírozom az újakat, de nektek biztosan nem tenném a reklám miatt. Elsősorban azért, mert nem vagyok olyan

, másodsorban azért, mert ti úgyis megveszitek, nektek nem kell reklámoznom. Szóval tényleg jó lesz.
