Na most ott vagyok, hogy elolvastam a Feral utolsó részét, de nincsenek nálam a korábbiak. Arra emlékszem, hogy az első rész nagyon nagyon tetszett, olyan jó kis szappanopera szerűen indult, bemutatott egy csomó szereplőt, még Peter ezredszerre leírt eredettörténete is frissnek hatott, mindkeközben pedig éreztük, hogy valami fenyegetés van a levegőben.
De most az utolsó szám után kicsit értetlenül állok, hogy miért is olyan csudajó ez a Feral? Mert hogy korábban mindha sok-sok jót mondtatok volna róla, most viszont nem tűnik olyan eget rengetőnek. Egy régi elfeledett ellenség machinál a háttérből, akit Póki jól lever, és aztán minden helyreáll. Közben egy kicsit vivódik magával, hogy talán meg kéne ölnie stregont, de végül ellenáll a kisértésnek. Persze mielött teljes véleményt alkotnék róla, még újra kell olvasnom egyben, de az még hátravan, és közben kváncsi vagyok a ti véleményetekre is.
Szavazás