Legutóbb még ezt mondtad:
Todd-al ellentétben, nekem tetszik ha minél életszerűbb a megvalósítás, és a számítógépes segítségek használata sem ütközik törvénybe
Most meg ezt:
Mai képregények, értsd 2000 utániak, onnantól kezdtek a rajzolók elkényelmesedni, meg a színezők is, elvégre majd a számítógép úgyis elvégzi amit kell.
Ha a számítógép végzi el a munkát, akkor nosza ülj le a számítógép elé, és lássuk.

Ez ugyanúgy csak egy eszköz mint a papír és a ceruza, meg a tus, az mindenkinek a maga dolga, hogy hogyan alkot vele. Alex Maleev is ugyanúgy számítógéppel csinálta a rajzait.
A történetmeséléssel kapcsolatban valamilyen szinten egyetértek. Persze nem jó, ha egy történet túl van magyarázva, és ez a klasszikusokra sokszor igaz, viszont az olyan sztorikat, ahol az oldalak többségét egész oldalas verekedések töltik ki, és egyik világméretű krízisből a másikba rohannak, már én is végtelenül unom. A Fenegyerek szerintem minden szempontból az utóbbi évek egyik legjobb Kingpin képregénye pont emiatt. A cselekmény párbeszédekre épül, nem magyarázó kockákra, vagy belső monológokra és nem is az akción van a fő hangsúly.
Tényleg a különszám, az másnak is feltűnt, hogy a dokinak ilyen méretváltós szakálla van? Az elején még csak borosta, ami reális is, ha elvileg úgy egy hete nem borotválkozott, aztán amikor begorombúl átvált hirtelen egy 3-4 centis szakállra.
