Időnként mindig előjön az a téma, hogy a régi Batman filmekből melyik milyen kaki. Mi bennük a jó, melyik nő volt jó, melyik nem volt jó, mi a különbség a régi és az új Batman filmek között. Hát én most megnéztem újra az első négy Batman filmet, és közbe megírtam róluk a véleményemet, kritikámat. Ha valakinek van kedve olvassa el.
Az első rész olyan mintha az 50es években játszódna. Az emberek, a város. De mégis van benne valami modern. Nem az az érzése az embernek, hogy egy évtizedekkel ezelőtt játszódó filmet néz, és talán abból adódik, hogy egy jól felépített fiktív világot mutat be Tim Burton. Jó alapokból építkezhetett, de ehhez kellet az ő egyedi látásmódja is, hogy ennyire részletesen és egyedi módon mutassa be ezt a világot. Az első autós üldözés kifejezetten olyan, mintha egy mesét varázsolnának elém a filmvászonra. Annyira valószínűtlen, hogy a batmobilt színes kocsik üldözik, amikből mindenfelé lövöldöznek, de az ember mégsem ezzel foglakozik, miközben nézi ezeket az akció jeleneteket. Aztán ahogy utána a zöld árnyalatú fák között megy a kocsi az erdőben, olyan, mintha valóban egy képregényt néznék. Igazán ettől lesz hiteles egy rajongó számára, de ugyanakkor többet mutat egy olyan embernek is, aki nem olvasta még előtte. Tetszik az is, hogy nem a fölösleges részletekkel foglakozik a film, mint pl olyanokkal, hogy Bruce Wayne hogy jut le a denevérbarlangba. Michael Keaton pedig nem a milliomost formázza meg elsősorban, hanem a vívódó embert, aki több életet él egyszerre.
A különbség Nolan és Burton Batmanje között, hogy ebben a filmben Batman egy titokzatos alak, az új filmekben pedig az a lényeg, hogy bemutassa az eredetét, hogy ne tegyünk fel olyan kérdéseket, hogy „ki ez a Batmanâ€. Bár ennek is megvan a jelentősége, mert négy film után már nyilván nem ezzel a kérdéssel kell foglalkoznunk, szóval Nolan sem lőtt mellé, csak az is és ez is más nézőpont. De a legenda anélkül is megszületett ebben a filmben, hogy pontosan tudtunk volna mindet az előéletéről.
Megvan a filmben a fokozatosság, ahogy a film egyre több feszültséggel halad a végkifejlet felé. És mindig tud valami újat mutatni. Jack Nicholson lubickol a szerepében, erről nem is érdemes többet írni, szerintem mindenki számára nyilvánvaló, akinek tetszett a film.
A második filmben még gótosabbra vette Burton, már az elejétől fogva. Gondolom szándékosan télen játszódik a történet, hogy még sötétebb hangulatot adjon. Több jelenet már annyira banális, hogy túlzásnak érzem az előző film után. Pl az olyanok, hogy Selynából egy akrobata lesz egy esés után, meg amikor a Pingvin elővesz egy helikopter esernyőt. De azt se értem, hogy a Macskanő minek támadta meg Batmant, az első találkozásukkor.
Mindamellett nem túl jó irányvonal az se, hogy a film alig szól Batmanről meg Bruce Wayne-ről, szinte csak mellékszereplő a Pingvin és a Macskanő játszmái és fejlődésének bemutatása mellett. Danny De Vito nagyon el lett találva erre a szerepre. Alig lehet ráismerni, de pont ezért fantasztikus. Az amikor Bruce és Selina rájönnek egymás titkára egy zseniális fordulópont a filmben. Bár eléggé a végén van, de tisztázza a zavaros kapcsolatot közöttük, és megfelelő irányba tereli a filmet.
De ugyanúgy nem lehet jövője ennek a kapcsolatnak se, mint az előző filmben a másiknak, úgyhogy ez is az elkerülhetetlen vég felé halad.
Ez a macskanős vonal más szempontból is túlzás volt. Miért mentek oda a macskák, amikor először „meghaltâ€? Miért lett halhatatlan? Nem öli meg a golyó, se a magas feszültségű áram. És miért kéne ezt elfogadnunk?
A harmadik részben új ruha (kettő is), új kocsi, de nincs baj a vérfrissítéssel.
Alfred: -Vigyen magával egy szendvicset.
Batman: -Majd eszem útközben.
Jaj
Kétarc bölcselkedik. Osztja az életfilozófiáját.
Tim Burton itt már csak producer volt. De azért Alfred és Gordon felügyelő ugyanaz maradt. Ami viszont elég rosszul jött ki, hogy az első részben Harvey Dentet egy sötét bőrű fickó játszotta, itt meg az el lett felejtve. Szóval folytatás is, meg nem is. Gotham itt is ugyanolyan grandiózus, mint az első két filmben, sőt talán még látványosabb.
A páncélszekrény visszadobása a helyére, a film elején, egy iszonyú baromság, de próbálok az ilyentől eltekinteni. Jim Carey is élvezetes alakítást nyújt a szerepében, félelmetes, amikor először eluralkodik rajta az őrület.
Logikusan felépített sztori, minden konzekvensen következik egymás után. Minden jelenet miértjét meg lehet érteni előbb vagy utóbb. Számomra ez fontos, hogy egy filmben ne maradjanak nyitott kérdések fölöslegesen. Robin karaktere elkerülhetetlen volt, hogy bekerüljön a sorozatba, és azt hiszem, a történet írói és kitalálói a legjobb módot gondolták ki, hogy beépítsék a történetbe. A múltbeli emlékképek is jól meg vannak csinálva. Ködösek, és misztikusak. Nem volt ezzel a résszel semmi baj. Kellően nagyszabású, jó zenék, profi látványok, és jó szereplők. A végén pedig feltesznek még egy jó kérdést, hogy tud egy egyébként is őrült, „lököttâ€, elmebeteg, még jobban megbuggyanni. De Jim Carey azthiszem megadja rá a választ.
A negyedik film elején megemlítik supermant, ez már egy előrelépés akar lenni a DC comics szempontjából nyilván.
Megint új kocsi, hogy még baróbb kinézete legyen. Robinnak új ruha, Batmannak nem tudtam eldönteni, hogy új-e vagy az előző rész elején látott ruhát vették vissza.
Mr Freeze ördögien gonoszat alakít, csak az a bajom vele, hogy amikor megszólal és elkezdi sütögetni a saját poénjait, valahogy mindig hitelét veszti, az a nagy gonoszság és valami erőltetett próbálkozás marad, ami nem illik oda.
Batman belépője az elején: -Helló Fagy! Batman vagyok.
Tényleg? Ki gondolta volna. És lecsúszik egy dinoszaurusz nyakán, mint egy hülye rajzfilmben. Aztán betör Robin a motorral az ajtón, és denevér alakú repedés marad utána.
Anyááám.
És utána egy vázát kell megmenteniük, és ez az egész úgy ahogy van nem vicces.
-Ha eltöröd, fizeted. – Mondja Batman Robinnak.
Persze rögtön van beépített, előugrasztható korcsolya mindkettőnek.
Szörfözés a levegőben, 3000 méter magasról. Csak a fejemet fogom. Robin kiolvasztása lézerrel, és ez még csak az eleje.
Orchideát keresztezni csörgő kígyóval? MIVAAAAAAAN?
Az egyetlen pozitívum Poison Ivy, aki egy istennő gyönyörűségével bír. Fenséges, földöntúli.
Aztán újra jönnek a baromságok. Freeze énekelni tanítja az embereit egy rajzfilm alapján. És utána rágyújt egy baromi nagy szivarra, hisz a teste csak hidegben képes életben maradni, így nyílván kívánja a forró szivart.
Gyönyörű feleségét próbálja csak életben tartani, és meggyógyítani, valószínűleg csak az téríthetné vissza a normális életbe, ha visszakapná.
Gordon és Alfred még mindig ugyanaz, de gordonnak semmi jelentősége nincs, már ez előző részben is jelentéktelen volt.
Cloony számomra a legkevésbé sem hiteles Bruce Wayneként.
Aztán Mr Freeze némi érzelmet is képes eljátszani, amikor a börtönében ül, és nézi a felesége jégszobrát.
Babara meg annyira szereti Alfredet, hogy az első dolga, hogy rögtön megszegje, amit ígért neki.
Sokan felhozták a 3. és a 4. film óta, hogy batman és robin ruháján mellbimbó van. Nekem meg egy kérdésem van. Batgirl ruháján miért nincs?
Nagyon gyenge ez a Alfred kitalálta, hogy legyen egy Batgirl, és hogy majd Barbara rátalál, és majd jó lesz neki, és beöltözik. Aztán szembetalálkoznak Freeze kocsijával, ami mindenfelé lövöldöz, de három frontálisan szembe jövő járművet képtelen eltalálni. Batgirl, meg leugrik a motorról, hogy utána visszaugorjon az ugyanúgy guruló és soha el nem dőlő motorra, amiről nem értem miért kellett egyáltalán leugrania. Aztán a mentsük meg a távcsőn lógó tudósokat megint csak szánalmas, (akik addig tudnak kapaszkodni, ameddig csak akarnak). Nem csodálom, hogy lelőtték ezt a sorozatot, eléggé megfáradt a negyedik részre.
