Ilyen posztapokaliptikus vonalon maradva én hétvégén az Eli könyvét láttam. Sokan haverok közül azt mondják ez a jobb, az Út meg egy... Az Eli könyve nem volt rossz, bár én szinte minden pillanatában a Rock &Roll Szamuráj (Six string samurai) -t véltem felfedezni. Alapból nem szeretem az ilyen ("minden egy nagy sivatag és az embereknek jajj de rossz" filmeket - nem is azért mert túl irreális lenne, hanem talán mert túl reális), de az említett két film kivétel. Persze mindkettőben adott a legyőzhetetlen "antihős" és vándorol valamilyen céllal.

A többi meg körítés, mindenféle kannibál, meg útonálló meg hasonló. Az mondjuk tetszett, hogy nincs lőszer, meg hasonlók, de a végén átment Rambóba az egész és aprították egymást rendesen.
A Perzsia hercegéhez is volt szerencsém. Kellemes csalódás, ennél sokkal rosszabbra számítottam, nagyjából megőrizték a játék történetét, persze elég sok kis apró módosítással. A harcok látványosak voltak, a szereplők mókásak, a történet egyszerű. A folytatás adja magát, ha a játék történetét viszik tovább nagyjából, akkor egész jópofa dolgokat hozhatnak ki belőle...
És ha már nem is olyan rég a szinkronok minőségéről beszélgettünk, érdemes ezt a kis cikket végigolvasni.
http://www.origo.hu/teve/20100531-segelykialtas-a-szinkronbol.html