Fentebb írod, hogy óvatosan bánsz bizonyos filmek leminősítésével, ezzel szemben az embereket igen gyorsan címkézed uninteligensnek az alapján, hogy milyen filmet tart megfelelőnek arra, hogy kikapcsolódjon.
Sok igazság van abban, amit írsz, de azért ettől jóval árnyaltabb a kép. Egyrészt, ami nagyon fontos, hogy nem azok alapján "címkézek" embereket, hogy milyen filmet tart arra jónak, hogy KIKAPCSOLÓDJON. Van egy nagyon okos programozó barátom, ő például imádja az ótvar kaki, kínosan rossz, zs kategóriás filmeket, és ő ezen szeret kikapcsolódni. Sosem fogom felfogni, miért nem érzi úgy, hogy ez merő időpocsékolás...de ez most irreleváns, és különben is elfogadtam, hogy ő ilyen kész.
Az viszont nagy különbség, hogy ő tisztában van vele, milyen pocsék filmeken szórakozik a legjobban.
Nem azon van a lényeg, hogy mit néznek az emberek kikapcsolódás gyanánt, hanem azon, hogy hogyan értékelik. Mert a film alapvetőn egy erősen szubjektív műfaj (sokan védekeznek is ezzel, túlzásba viszik), de van nagyon sok objektíven is lemérhető eleme (a legmarkánsabb a forgatókönyv) is. Nekem az utóbbi évek vesszőparipája a Transformers 2 (ahhoz mérhetően rossz "forgatókönyvet" legalább 5 éve nem láttam). PL. hiszed vagy sokan, sokan jó filmnek tartják. Amikor kérdem: az hogy lehet, miért?
"Hát, mert jók benne az akciók. Imádom a nagy robotokat, ahogy zúznak az ám a kurvajó". Kb. ennyiben összefoglalható sokak véleménye róla. (most tekintsünk el attól, hogy nem mindenki ötös volt fogalmazásból és kifejezési készsége sem vetekszik egy íróéval)
Ja és mondom, az nem tűnt fel, hogy konkrétan a film 3 percenként ellentmond magának, a semmiből elővarázsol dolgokat, ugyanolyan lazasággal süllyeszt a semmibe motívumokat és még sorolhatnám. Természetesen ezen dolgok nem tűnnek fel az ilyen embereknek. (tisztelet a kivételnek, aki mindezzel tisztában van, mégis kedveli a művet. ilyet is ismerek) Ez általában nem azt jelenti, hogy egy atomfizikus az illető.
Az is vicces volt anno, amikor egy ismerősöm mesélt a Különvéleményről, hogy 3-szor nézte meg, mire megértette. Nos ez volt vagy 8 éve akkor én voltam vagy 12-13 éves. Ő 18. Nem néztem meg a filmet, mert gondoltam akkoriban minek, hisz úgysem élvezném, a ilyen bonyolult. Aztán vagy 17-18 éves körüli lehettem, amikor mégis megnéztem (gondoltam talán már elég érett vagyok rá), és a vége után elkezdtem filózni, hogy mi a franc volt ezen olyan elsőre nem felfogható, átlátható? Feltúrtam a netet, hátha nem is olyan egyszerű ez, de nem úgy tűnt, hogy még lett volna "kraft" a filmben agytorna szempontjából. (Megjegyzem az egyik kedvenc filmem, hisz a mainstremhez képes még így is gondolkozós)
Vagy az is vicces volt, amikor egy lánynak 20 percig magyaráztam az Eredetet, mert nem értette, hogy akkor most melyik álomrétegben ki volt, hogy volt stb. Pedig az Eredet nem is túl sok logikát igénylő film, inkább csak eszméletlenül sűrű, és nagyon tudni kell figyelni, gyorsan követni az eseményeket.
Vagy amikor leállnak vitatkozni az emberrel (nem csak velem, hárman nem tudtuk meggyőzni a srácot), hogy a Viharsziget-ben tényleg nem nyomozó volt Teddy, hisz az lenne ám az igazi csavar a csavarban, csak az a bibi, hogy semmi sem utal erre, hogy mégis az lett volna. És még sorolhatnám.
Szóval alapvetően tapasztalati úton jutottam el egy olyan csúnya, gonosz és antiszociális következtetésre, hogy az emberek intelligenciája valamilyen szinten lemérhető filmekkel. És itt, ahogy remélem eddig lejött, nem arra gondolok, hogy kinek a Star Wars a kedvence, kinek meg a Star Trek. Ez ízlés kérdése, az viszont nem, hogy mondjuk az Abre los ojos-nak (Open your eyes) mi is hát a vége. Vagy hogy a Tökéletes trükkben ki hogy vert át kit. És stb-stb.
Ennek ellenére nem kérdőjelezem meg senki intelligenciáját, azért mert nem rágja tövig a körmét a A Berlin felett az égen, azok után, hogy látta az Angyalok városát.
Nekem például régen mindenki mesélte, hogy a Közönséges bűnözők mekkora ász film, csak sajnos valami oknál fogva én előbb láttam a He7ediket. Így Kaiser színeváltozása már nem volt akkora katarzis, hiába tudom, hogy ez volt mindennek az alfája-omegája. Ez van. Elmúlt a varázsa.
Itt nem arról van szó, hogy valaki butább lenne, mert egy hasonló struktúrájú film nem volt akkora katarzis. Ez természetes, pont erről ment az eszmecsere fentebb, hogy ha már láttál valamit, és utána látsz nagyon hasonlót, az már nem lesz új, az már nem fog akkorát ütni. Vagy csak egyszerűen nem érdekel a téma: Apám zabálja a háborús filmeket, és gyűlöli a sci-fi-ket. Én mindkettőt szeretem, a cyberpunk a kedvencem különben, de nem fogom azért leírni őt, mert utálja a Szárnyas fejvadászt. Mert nem azért utálja, mert nem érti, vagy mert látott már előtte 100 hasonló filmet, egyszerűen nincs affinitása a hasonló jellegű filmekhez.
Az viszont már gáz, amikor egy lány a Hetedik után megkérdezte, hogy akkor mi volt a hetedik bűn?
Érted, mire gondolok? Szóval igen, én azt mondom, tapasztalataim alapján, hogy abból nagyon sok mindenre lehet következtetni egy ember eszével kapcsolatban, hogy egy adott filmet, mennyire ért meg, lát át, fog föl. (és itt megint nem a mondanivalóról van szó, mert az egyénfüggő)
Már csak ezért is nagyon érdekelne, hogy mi volt a sok logikai baki a TDK-ban. Mert azért A sötét lovag forgatókönyvéről azt szokták mondani, hogy eléggé masszívan össze van rakva (és én osztom is ezt a véleményt). Persze Joker szuperhős teleporter képességeitől most tekintsünk el, az önmagában még nem hiba, csak irreális.
Az jó volt egynek, hogy miért nem vették észre őket a díszsorfalban a "szakképzetlen" tisztelgésük ellenére.
