Igen, de más a szabály és más az, amikor már a címen és a főszereplők nevein kívül semmi sem stimmel. És jó, a Charlie Sheen-es 3 testőrnél még elment, hogy az egész inkább volt egy vígjátékba oltott kaland egy hasonló nevű műből, mint adaptáció (Porthos, mint kalóz... elég vérforraló, de ott kegyetlen humorosan jött ki, és nem is sértődtem meg miatta), de az utána jövő két filmnél már a tartalomból kellett megtudnom, hogy ez a Dumas-könyv akar lenni. Vhogy a franciáknál ezt sose éreztem, még akkor sem, amikor a Nyomorultakat átrakták a vichy-i kormány idejére, és még odáig is elmentek, hogy a főszereplő a könyvet olvasva követte le a tudta nélkül az eseményeit. Ilyet a sok okos amerikai miért nem tud? Ezen már párszor elgondolkoztam... (pedig régen még ment nekik, a negyvenes évekig rengeteg remek adaptáció készült... kicsit színesek, néhol túl színesek, de mégis sikerült sokat megőrizni az eredetiből)
