Tomi: De van, de IMAX a full élmény. Attól jelenleg nincs jobb. Egyszer mindig is ki akartam próbálni, de nem volt még olyan film eddig, amire azt mondom, hogy már kifejezetten imax képes és na azért tényleg megéri felmenni Pestre. Valszeg évekig nem jutottam volna el ezek után IMAX-be..hát most sem.
AZ orvosi terminológia sajnos a hagyományőrzés miatt sajnos nem mindig túl konvencionális. De az van,
hogy az új terminológia szerint a szívizom infarktus rendes neve akut coronaria syndroma. Ezen belül van két verzió:
1. A valódi akut forma, ami megfelel a klasszikus nevezéktanban már ősidők óta az akut miocariális infarktusnak (a köznyelvi szívinfarktus) nevezett kórképnek. Ez st elevatióval jár, tehát az infarktus léte megjelenik az EKB görbén.
2. Az olyan akut coronaria syndroma (ami valójában nem igazi akut dolog), ami nem jelenik meg st elevetióként az EKG görbén.
Az st elevatio amúgy egy tök egyszerű dolog. Az EKG az ingerületvezetést diagnosztizálja tulajdonképpen. Ha a szívizom haldoklik, vagy elhalt ott már nem olyan, vagy nincs is ingerületvezetés (mert gondolom azt tudjuk, hogy az izmok az idegsejtek átlal közvetített idegimplizusok miatt húzódnak össze, de egy impulzus max néhány izomsejtre megy rá, az egész szöveten az izomsejtek maguk vezetik tovább), ergo ezen zavarok az EKG-n is megjelennek. Az st elevatio is abban nyilvánul meg, hogy a számotokra lényegtelen QRS hullámot, valamint a T hullámot összekötő szakasz nem az EKG normális vonalán fut, hanem magasabban vagy alacsonyabban(ezt az EKG-s dolgot lehet nem értettétek,de most nem ez a fontos)
Szóval ez az utóbbi kórkép azért is trükkös, mert nem igazán hirtelen jelenik meg, nem jár azonnali izomelhalással ezért az EKG sem mutatja ki. Mert ilyenkor nem zárja el egy trombus (vérrög) a szív ereit (mint pl az elsőben) hanem csak beszűkíti azok űrtartalmát, csökken a rajtuk átáramló vér, csökken az izomsejtek oxigén és tápanyagellátása...azok meg még ellátják funkciójukat, vezetik az ingerületet, de már egyáltalán nem stabilak, szóval lehet ha egy picit is nagyobb lesz már ez a trombus, akkor szépen lassan bekrepálhatnak aminek végül infarktus lesz a vége, ugyanúgy mint az első pontban.
AZ angina pectoris az a mellkasi fájdalom, szívinfarktus esetén, illetve főleg előtte tipikusan a mellkas bal oldalára, illetve ezekkel együtt a bal váll-bal kar környékére, nem hasító, inkább tompa, zsibbaszt fájdalomként jelentkező dolog. Ahogy értelmezem azért érdemes stabil és instabil angina pectorist elkülöníteni, mert gondolom a stabil mindig fáj és ha vannak egyéb diagnosztikus tünetek is, biztos tünete egy folyamatban lévő szívizomelhalásnak. Az instabil viszont trükkös, és értelemszerűen a 2-es pontbeli cuccra jellemző, nem mindig fáj, csak mondjuk terhelésre, vagy néha-néha, de az állandó veszély ugyanúgy fennáll, tehát bármikor átmehet súlyis, végleges szívizomsejt pusztulásba a dolog. (kóros sejtelhalás=necrosis). Egyébként ahogy volt szó róla, nincsenek elváltozások az EKG-n, nincsenke az első pontbelire oly jellemző enzimszint változások a vérben. Ráadásul angina pectoris jellegű mellkasi fájdalmat még számos más dolog okozhat (vagy legalábbis a betegek úgy írják le), a cikk meg is említi példánaka fekélyt (ulcus).És bár írja a cikk, hogy súlyosságából adódóan erre, a szívinfarktus fokozott kockázatára, vagy kezdődő infarktusra kell először gondolni, de a tapasztalat azért mégis az, hogy az ilyen fájdalommal érkező betegek többsége nem szívrohamos, hanem tényleg más baja van...nyilván prioritást élvezne a szíves gyanú kivizsgálása, de ha más diagnosztikus jel nincs, csak az angina pectoris (pont mint a 2. esetben) akkor nem küldhet el az orvos minden beteget szívultrhangra, mert megbénulna az ulrahangos osztály.
Valószínűleg a kettes típusú betegsége volt Murphy-nek is, aminek nem voltak klaszsikus tünetei, mint az egyesnek, gondolom elhanyagolta, vagy az orvos nem gondolt gy egészséges, 32 éves nőnél ilyen súlyos fenyegetettségre, aztán egszercsak a trombus teljesen elzárta a koronáriáját és átment a kettes típus egyesbe, de akkor már nem lehetett segíteni rajta.
Mondjuk ez a lényegen nem változtat: ha nem volt valami olyan súlyos gyulladása, bakteriális fertőzése (amit észlelni kellett volna), akkor 32 éves kmora miatt vagy szedett valamit, ami fokozott trombusképződési kockázatot jelentett számára, vagy ugyanez volt a baj,de szer nélkül genetikailag. Vagy mindkettő, de egyik sem súlyos mértékű alapból, viszont ilyenkor a 2 tényező hatásai nem összeadódnak hanem összeszorzódnak.
