Nem volt gáz? A tanítómester adta a kriptikus jógit, aztán kiderült, hogy az egész csak porhintés volt. A "romantikus férfi főhős" a dialógusok 95%-át végigsírta, hogy neki milyen rossz, mennyire nincs kedve az egészhez, és milyen jó lenne, ha tudná, mit jelent az a szó, hogy emo. A rejtélyes vak jedilány olyan rejtélyesre sikeredett, hogy a bemutatkozásán túl elfelejtettek történetet írni hozzá. A fehér hajú csajszi oké, ő jó karakter volt, a férfi megfelelője viszont laposabb egy úthengerelt rájánál (bár remek ösztönzés volt arra, hogy csakis férfi karakter akarjon az ember indítani). A fajvadászlány aranyos volt, de ötödannyi dialógusa se volt, mint a többieknek, a párja, a vuki meg kb. annyiból állt, hogy "nem vagyok Chewbacca, gonosz vagyok, rarrrh!" (plusz a harcban tizedanynit sem ért, így nem kicsit egyértelműen a férfi karakter után a jók útjára is rátereltek). HK-47-et nemes egyszerűséggel megerőszakolták, a szupercinikus, szarkasztikus robotból lett egy érzelemmentes mészáros, aki csak arról tud beszélni, hogyan kell szerves lényeket ölni (az első rész karakterét anno az ÉV Videojáték-karakterének választották... és a legtöbb felháborodás pont miatta volt, meg a "fiai" miatt). Az R2-D2-másolatot feleslegesen erőltették, mert karakterként megközelítette a filmeset, de harcban zéró haszna sem volt, így sose vitte senki magával, ráadásul szerintem nem csak nekem lett elegem belőle a prológus után, ahol minden harmadik pályán vele kellett szólózni, mert olyan "cuki". Ki van még... ja, a tüskeböki, aki már karakterforma, de ő is annyit tud, hogy zen életbölcsességeket mond minden beszélgetés során teljesen nyugodt, andalító (értsd: bealszol rajta) hangon, aztán egyszer csak rájön, hogy ő most jedi lesz (wtf?). A mandalori a becsületes, de nem kicsit vérszomjas harcosból megtartotta a vérszomjasat, a háborús sztorijai pedig hogyanfogokmindenkitkinyírniésleigázni c. monológokká váltak. A lebegő gömb meg igaz, hogy egy rohadt jó sztorit hoz össze önmagával, csak éppenséggel alig lehet a sztorija végéig kitartó befolyást összeszedni nála csalás nélkül, és a harcban tökéletesen hasznavehetetlen (ráadásul akármilyen meglepő a csattanó, a sztori szempontjából még a karakter is megjegyzi, hogy egy hatalmas hülyeség).
