Ju: Szerintem ez két eltérő téma. A munkaerőpiacon a spórolós hozzáállás miatt van ez, mert így csak egy alkalmazottat kell megfizetni. Habár lehet picit mégis összefügg, mivel kevés író engedheti meg magának, hogy megfizessen egy rajzolót. Ahhoz meg a csillagok ritka együttállására van szükség, hogy egy rajzoló azt mondja, hogy igen ez annyira tetszik, annyira a magaménak érzem, hogy erre fogom feláldozni MINDEN (ezt nem győzőm elégszer hangsúlyozni) szabadidőmet a következő egy-két évben.
Valamelyik fél mindig feláldozza magát egy ilyen párosban, és ez szinte mindig a rajzoló, miivel neki van több munkája az adott dologban (bocs az író ismerőseimtől, de ez tényleg így van). Plusz kérdéses, hogy a rajzoló mennyire tudja majd az író vízióját megalkotni, vagy egyáltalán megalkotja, befejezi-e a munkát, szóval az ííró részéről is k*rva nagy a rizikó. Szerintem ezért van az, hogy a legtöbb alkotó inkább maga készíti el a történeteit, így nem kell senkihez alkalmazkodnia, és ha mondjuk sz*r lesz, az is csak a saját sara.
Már csak az lenne a jó, ha kialakulna az, ami máshol már megvan, hogy azok akik vagy az egyikben vagy a másikban tehetségesebbek, akkor azt folytassák tovább megfelelő párokat alkotva.
Szerintem ha követed a mostani magyar képregényeket, akkor amúgy a tapasztaltabbaknál, akik hosszú éve a műfajban vannak már kialakult. Csak a szerzőik igen nagy része még mindig "kezdők" munkája, ami jó, mert sok új alkotó jelenik meg, csak sokan hamar fel is adják. Plusz a kezdőknél az is fennáll, hogy akár író, akár rajzoló, még nem igazán akarja egyből ráerőltetni magát másokra, mivel még nincs kellő önbizalma, tapasztalata és kapcsolatai.
Ehhez mind kell pár év, plusz ahhoz is, hogy találjon olyan alkotópárt akivel kellően egy rugóra jár az agya (vagyis mindkettejüknek ugyanolyan mentális betegsége van

).
De sok ilyen kialakult már, Halmi-Puskás, Kozmajer-Fábián, Pádár-Koska (Pádi amúgy tobzódik az ötletekben, az egész magyar képregényrajzoló szcénát el tudná látni munkával), az Epicline javarésze, az Alfabéta nyertes Munka Gyümölcse, vagy a most futó Titánember (de az kicsit más mert az nem hobbi kiadvány, és az író ott is kezdő). És persze a "nagyöregek", Tóni, vagy Kiss Feri is csak íróként dolgoznak.
Szóval a "profibb" magyar képregényeknél erre már nagyon sok példa van.
De sok példa van az önálló jó képregényekre is. Papp Imre, Koska Zoli, Molnár Gábor, Tálosi András, Vári Tomi, Sárdi Katalin, Pilcz Roland akiket közelebbről ismerek szintén nagyon jó munkákat csinálnak önállóan is.
Amúgy itt van egy ebben a témában is releváns
összegzés Bayer Antal tollából, az utóbbi másfél évtizedből. Ami például azt az többször visszatérő abszurd tévhitet (amit mindig meg is cáfolok) is eloszlatja, hogy több manga jelenik meg mint amerikai képregény.
Magyarországon megjelent képregények fő típusok szerint, 2001-2015
