Nem tudom, szerintem nem lehet azt mondani, hogy bármelyik technika előbbre való lenne a másiktól. Mindegyik csak eszköz, az ecset, meg a digitábla is, az pedig a művészen múlik, hogy mit hoz ki belőle.
Én nagyon szeretek mindkettővel dolgozni, de mivel digitálisan egyszerűbb szerkeszteni, így könnyen lehet, hogy a következő kiadványomat már digitálisan is húzom ki, és csak a cerkarajzot csinálom kézzel.
Amúgy szerintem a saját stílus kialaktásánal előbbre való az alapok elsajátítása, kockológia, majd anatómia, portré és aktrajzolás 8ha megoldható, nem fotóról, hanem élő modellről). A tömegek felépítését, az anatómiát így ismerheti csak meg az ember. Csak képregényes stílusban nem lehet rajzolni, mert ha csak a stilizált változatot ismeri az ember, de nincs mögöttes tudás, akkor mindig hibás rajz fog születni, mert nincs miből stilizálni.
Persze szerintem minden autodidakta rajzoló beleesik ebbe a hibába, én is így voltam vele. Én amikor úgy 2 éve beléptem a Panelsbe, közel egy évig csak ezzel foglalkoztam, és baromi sokat javított a rajzaimon, sok technikát ki is próbáltam, mint a szénrajz, a pasztellkréta, akvarell, stb. csupa olyan dolog, ami nem kapcsolódik szorosan a képregényezéshez.
De amúgy hidd el, én voltam a legjobban meglepődve, amikor beléptem a képregényes csapatba, és VTomiék közölték, hogy az az első feladatom, hogy rajzoljak le egy almát.
