Tegnap megnéztem a Pók1-et, és hát igen. Én azon mozgok, hogy bőven a Raimist is lehetett volna folytatni, de amellett ezt is elkezdhették volna, nekem ez lett volna a legjobb, bár ez csak az én világomba lenne így. Tudom, hogy a valóságban ilyen nem lehet. Meg a Raimis valahogy inkább a 90-es években játszódik, már csak gondolva az autókra, az örökös pénzbedobós telókra, meg úgy ámblokk az egészre.
Ez azért már kezdett zavaró lenni nekem, főleg a 3-ban, ami 2007-ben jelent meg. Akkorra igazán beszerezhetett volna egy mobilt, engem a legjobban ez idegesített. Na de mindegy, mert az újban, meg tényleg a jelenben vagyunk, és ez mindenen látszik, én legalábbis látom, ami nagyon fáj nekem, hogy az új érzelmekben picit alul marad a régivel szemben. Már 3-szor néztem meg a CSP-t, de nem érte el nálam azt a szintet az érzelmekben, mint a régi, lásd Ben bácsi halála, a rabló kilökése az ablakon (itt meg sem találja), meg az újban egy kicsit lazábban veszi ezt, hogy emberfeletti hatalma van. Ugye nem hangzik el "A mondat", viszont ez már talán betudható annak, hogy most 2012-ben talán másfelé megy a világ, mint 2002-ben, és ez a filmben is meglátszik, hogy más dolgokat emeltek ki belőle, mint a régiben. Viszont az akció az kárpótol mindenért, a végén a darus rész pedig, olyan "amerikais", bár, ahogy gondolkozok a régiben volt ilyen , ehhez hasonló rész? Talán amikor a metrót végül megállítja? De az sem annyira "amerikais" , mint a darus, ami amúgy szerintem szép jelenet, mert végül ők segítenek Pókembernek. (Mint az 1-ben a hídnál, illetve a 2-ben a metróban, amikor Oki-Doki elé állnak)