Nem feltétlen. NGE annyira nem zsáner, mint amilyennek tűnik. A GitS és az Akira is cyberpunk, utóbbi ráadásul eléggé hordozza magán a disztópia jegyeit is (GitS-ből csak a második film). Az NGE-t az a háttérvonulat, vagy ha úgy tetszik, "üzenet" teszi naggyá, ami a széria utolsó harmadában teljesen átveszi a terepet a sztori elől. Ezek persze benne vannak a másik kettőben is, a GitS első filmjében ráadsul roppant markánsan, ám ott a mögöttes zsáner végig érződik, míg NGE-nél igen hamar kivonul és nem igazán érzed ott, hogy ez most egy mechás anime.
Ebből a szempontból mondjuk amit Ju is említett lejjebb, a Kino no Tabi még barátibb, emrt annak nincs zsánere igazából, semmilyen "japános" dolog nincs benne a rajzstíluson felül, de ott emg a hangulat olyan, hogy ha az ember nem képes ráhangolódni, az egész nem ér kutyagumit sem. Ha viszont igen, hatalmas élmény. Talán még Mijazaki filmjeinél is nagyobb.
A Death Note is zsáner, csak az egy krimi-thriller. Ott nem is az a gond vele, hanem inkább az, hogy az anime egyrészt nagyon húzza, másrészt számomra túl steril, csupa kartonszereplő az egész, akik egy bizonyos jellemet kell képviseljenek és egy előre beprogramozott, kimért pályán mennek, egyszerűen élettelenek. Másrészt ha ezen képes túltenni magát az ember, akkor elhiszem, hogy nagy élmény, mert hihetetlen gondosan ki van számítva az izgalom adagolása benne. De nekem az, hogy két tucat szereplőből egyetlen emberi és szimpatikus van (az özvegy), és az alkotó őt is megöli durván azért, mert rájött, nem illik a steril világába, eléggé élvezhetetlenné tette. (A Code:Geass hasonlóan patikamérlegen kimért, de ott mindenki van jelleme, ami ráadásul változhat is, és a sokszor inkább írói ügyességnek, mintsem realizmusnak köszönhetően izgalmas tervsorozatok mellett is olyanokkal van tele, akikért képes az ember izgulni, mert érzelmet válthatnak ki benne. Death Note-ban egyszerűen teljesen mindegy, hogy a két főszereplőn túl melyik agyagbábu tűnik el a színről, amikor ugyanúgy jön utána egy másik jellegtelen alak.)
