Nekem ez a Felhőatlasz az előzetese alapján nagyon giccsesnek tűnt
Nekem a film maga is giccses volt, ez volt az első dolog, ami számomra elvett az élvezhetőségéből.

Hogy nézne ki a történet két olyan fiatallal, akik már túl vannak jó pár kapcsolaton? Amúgy meg ez nem is lenne lehetséges azok közt a társadalmi szokások közt
Háát, szerintem hihetőbb lenne.

Kevésbé naív. Az mondjuk igaz, hogy abban a társadalomban nem lenne lehetséges. De ettől az egész történet még annyira naív.
Amúgy meg abban a korban 14 évesen már javában eladókorban voltak
Ahogyan ez is igaz, de az, hogy akkor már ilyenkor házasodtak, nem jelenti, hogy jelentősen érettebbek voltak, mint most egy 14 éves.

(Bocsi, Comicboy és a többiek, csak arra gondolok, hogy ilyenkor nem a házasságon és a sírig tartó szerelmen töritek a fejeteket és szerintem ez jól van így)
Ezt a két dolgot ütközteti a történet és a tanulsága, hogy egy torz társadalom, hogyan hajszol halálba két gyereket.
Ez szerintem fedi a lényeget. Én azon szoktam fogni a fejem, amikor azt hallom, hogy ez a történet milyen romantikus és milyen megható.
Na túl vagyok rajta, nekem tetszett a film, bár a reinkarnáció ok-okozati összefüggései vagy nem voltak, vagy nem volt túl hangsúlyos.
Én nem tudtam egyszerre észben tartani az összes fő karakter állomásait, ezért tervezem, hogy vagy újra megnézem, vagy utánaolvasok (inkább az utóbbi...). Kíváncsi vagyok, vannak-e felismerhető minták a különböző életekben, hogy előjönnek-e ugyanazok a dolgok, vajon ugyanazokat a dolgokat "tanulják-e" az életeik során, és ha megtanultak valamit, vajon hova vezet tovább az útjuk. Viszont annyi karakter volt, és annyira nem időrendben láttatták az eseményeket, hogy egy megnézés alatt nem tudtam összerakni. Szóval szerintem is vagy nem volt, vagy nem elég egyszer látni ahhoz, hogy ezeket is értsd.
Inkább a rabszolgaságról szólt a dolog. Hogy abban élünk még mindig és fogunk is, ha nem változtatunk a gondolkodásunkon.
Igen, ez nekem is megvolt.
Sztem semmit nem vesztett volna a film, ha nem homik, hanem egy férfi és egy nőről szól, de igazából nem is volt zavaró a dolog.
Nekem valahogy megadta az alap konfliktust, hogy miért van annyira a társadalom perifériáján a zeneszerző, és hogy igazából önhibáján kívül került oda. Lehetett volna más konfliktusnak is ugyanez az eredménye, de nekem valahogy passzolt a filmbe.

(Persze lehet, hogy én vagyok prediszponált a témában...

)
Milyen másik vonalra gondoltál Ju?
Arra, hogy pont a reinkarnáció elmélete miatt ugyanaz a lélek lehet női és férfi testben is, vagyis a színészek is alakítanak férfiakat is és nőket is a film során. És néha olyan megdöbbentően jól, hogy csak a stáblistából jössz rá.
