Talán a technikára vezethető vissza az egész...
Szerintem is, csak én másképp gondolom, mint te.
Annó nem volt olyan jó a technika, mint ma, ezért a színészek, a rendező, a sminkes stb. dolga volt, hogy elhitesse a nézővel, hogy amit látunk, az igazi. Vagyis ha nem is feltétlenül volt valóban életszerű az amit látunk, a színészek hiteles reakciója, és játéka elhitette velünk, és ha ez nem működött, akkor sz*r lett a film.
Manapság minderre nincs szülség, ezért azt hiszik, hogy a jó effektek elviszik a hátukon a filmet. Közben pedig nincsenek karakterek, nincs atmoszféra, nincs semmi, és hiába tehetnek meg egy csomó dolgot, amit annó nem, hiába ölnek meg 10-szer annyi embert, mint régen, ha minden másodpercben meghal egy névtelen senki, annak nincs semmi dramaturgiája, vagy hatása.