Micho ajánlására elkezdtem olvasni a Rising stars című sorozatot. Nem csalódtam benne, marha jó, és megtaláltam az egyik legkreatívabb képregényes ötletet, amit valaha láttam:
egy ember különleges képessége az, hogy a halottak szellemével a haláluk után pár napig még tud beszélni. A külvilág számára úgy tűnik, hogy nagyon csendes, magába húzódó, de nem, ilyenkor a halottakkal beszél. Az egyik szám végén egy egész oldalas képen ül egy ember egy szobában, körülötte feltűnően sok az üres hely. A képen nincs semmi más. A következő oldal teljesen fehér, csak pár szürke alak van rajta, meg a szövegbuborékaik. De fordítva van bennük a szöveg. Ha normálisan nézi az ember a képet, úgy látja, mint bárki más látná a képregényben, de ha a fény felé tartja, akkor a különleges képességű ember szemszögéből látszódik.